Csallóközkürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallóközkürt (Ohrady)
Csallóközkürt templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Polgármester Kubik József
Irányítószám 930 12
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1168 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 14,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csallóközkürt (Szlovákia)
Csallóközkürt
Csallóközkürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′
Csallóközkürt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kerť na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

A templom közelében található egy gólyafészek, amelyben 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés]

A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.[3] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), illetve Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.[4] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.

A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A ma is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi emlékműve talapzatának anyagából készült.

Irodalom[szerkesztés]

  • Nagy Attila 2012: A csallóközkürti Szent István vértanú templom. Remény.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 957
  3. Blazovich László 1993: Anjou–kori Oklevéltár VIII 1324. Budapest–Szeged, 13 No. 8.
  4. Vladimír Rábik 2008: Diplomatarium Sancto-Adalbertinum - Stredoveké listiny v Literárnom archíve Spolku sv. Vojtecha (1181) 1214-1543. Martin, 147-150 No. 51-52.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat.