Nyárasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyárasd (Topoľníky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Bacsó László
Irányítószám 930 11
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 3045 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 34,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyárasd (Szlovákia)
Nyárasd
Nyárasd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 58′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″
Nyárasd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárasd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyárasd (szlovákul Topoľníky, korábban Nárazd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 13 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. A mai település 1940-ben keletkezett Alsónyárasd és Felsőnyárasd egyesítéséből.

Élővilága[szerkesztés]

Nyárasdon a Nádszeg felől bejövő főúton lévő gólyafészek 2012-ben üresen maradt. Az Ekecs felőli gólyafészekben viszont három fióka kelt ki 2012-ben és 2013-ban is.[2]

Története[szerkesztés]

Nyárasd falu egykor nem a mai helyén, hanem a Kis-Duna mellett feküdt. A sorozatos árvizek és a török betörések miatt költözött mai helyére. Már a 12. században lakott volt, első írásos említése 1113-ból származik. Lakói 1193-ban kaptak engedélyt kápolna építésére. Felsőnyárasd a 13. században jött létre azon a területen, amelyet IV. Béla király a pozsonyi káptalannak adott. Írott forrásban 1451-ben említik először. 1553-ban 7 adózó portája volt. 1720-ban malom és 29 adózó háztartás volt a településen. 1828-ban 138 háza és 989 lakosa volt. Lakói vadászattal, halászattal, mezőgazdasággal foglalkoztak.

Alsónyárasd 1434-ben a Fraknói család birtoka. 1553-ban a garamszentgyörgyi és éberhárdi uradalom része. 1647-ben a Pálffy család birtoka lett, a családnak nemesi kúriája is állt itt. A 17. század második felében sörfőzdéje volt és állatvásárairól volt híres. 1720-ban 23 adózó háztartása volt. A század közepén az önálló alsónyárasdi uradalom központja lett. Itt volt az ország egyik legnagyobb vizafogó helye, ahonnan a sóval tartósított halat messze földre szállították. 1796-tól pallosjoggal és vásártartási joggal is rendelkező mezőváros volt. Római katolikus temploma 1755-ben épült. 1828-ban 99 házában 716 lakos élt.

1849-ben két csatát is vívott itt a honvédsereg a császáriakkal, erre emlékmű emlékeztet. Külön sírkő emlékeztet Geramb osztrák ezredesre, aki itt esett el a komáromi honvédekkel vívott első csatában, 1849. január 13-án.

Fényes Elek szerint "Nyárasd (Alsó), magyar m. v., Poson vgyében, a Posonból Komáromba vivő országutban, Bőőstől 7 1/2 ut. p. Komáromtól pedig 5 mfdnyire. Számlál 1020 kath., 9 evang. 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy vendégfogadó; több urasági tiszti lakás és gazdasági épület. Tágas határja igen termékeny; rétje, legelője bőven; erdeje kevés. Lakosai sok szarvasmarhát, lovat, az uraság pedig sok juhot tartanak. Országos vásárjai szarvasmarhákra nézve ismeretesek. F. u. gr. Pálffy Ferencz." "Nyárasd (Felső), magyar falu, Poson vmegyében, Alsó-Nyárasd mellett, a pesti országutban. Számlál 133 kath. lak. Határa hasonló az Alsó-Nyárasdéhoz. F. u. a posoni káptalan." [3]

Alsó és Felsőnyárasd a trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Az első nyárasdi csata[szerkesztés]

A falu mellett zajlott 1849. január 13-án. A komáromi vár legénységének ez volt az első csatája az osztrákokkal, akik a Csallóköz nagy részét uralták (1848 decemberében Neustadter tábornok itt helyezte el egyik dandárját). A magyar sereg Querlonde Ferdinánd parancsnoksága alatt 3 zászlóalj gyalogosból, egy század Hunyadi-huszárból és két tüzérütegből állt. Querlonde egyórai ágyúzás után gyalogos és huszárrohammal támadt az osztrákokra. A csatát az ellenség parancsnokának, báró Geramb alezredesnek ágyúgolyó általi halála döntötte el, miután az osztrák csapatok menekülni kezdtek és meg sem álltak Pozsonyig.

Népessége[szerkesztés]

2001-ben 3015 lakosából 2805 magyar és 158 szlovák volt.

2011-ben 3045 lakosából 2690 magyar és 186 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az 1849. évi csaták emlékműve. A Sas utca végébe áthelyezett emlékmű és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk.
  • Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült, majd a 19. század közepén késő klasszicista stílusban építették át.
  • A Szentháromság kápolna 2003-ban épült, 1914-ben épített elődjét az 1970-es években bontották le.
  • A pallosjog emlékműve.
  • Szent Vendel szobra 1802-ben, Nepomuki Szent János szobra 1759-ben készült.
  • A Petőfi-emlékmű 1995-ben készült.
  • Szent Flórián szobrát 2008 májusában avatták fel.
  • A községnek 36 fokos vízű termálfürdője van. Az 1400 méter mélységű kútból feltörő termálvíz ásványianyagtartalma 2‰. A három medencével (25 méteres úszómedence, ülőmedence, gyermekmedence) rendelkező fürdő befogadóképessége 600 fő. A hévíz mezőgazdasági hasznosítását az 1980-as években valósították meg, mely a szomszédságában fekvő termelőszövetkezeti 7 hektáros üvegház fűtése mellett a szövetkezeti irodaház és a sportcsarnok fűtését is ellátta.
  • A falunapot 1999 óta június 20-a táján rendezik meg.

Kultúra[szerkesztés]

  • Sarló citerazenekar;
  • Tekergők színjátszókör.

Források[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárasd témájú médiaállományokat.