Nyárasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyárasd (Topoľníky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Bacsó László
Irányítószám 930 11
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség3089 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület34,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyárasd (Szlovákia)
Nyárasd
Nyárasd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 58′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″
Nyárasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárasd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyárasd (szlovákul Topoľníky, korábban Nárazd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 13 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. A mai település 1940-ben keletkezett Alsónyárasd és Felsőnyárasd egyesítéséből.

Élővilága[szerkesztés]

Nyárasdon a Nádszeg felől bejövő főúton lévő gólyafészek 2012-ben üresen maradt. Az Ekecs felőli gólyafészekben viszont három fióka kelt ki 2012-ben és 2013-ban is.[2]

Története[szerkesztés]

Nyárasd falu egykor nem a mai helyén, hanem a Kis-Duna mellett feküdt. A sorozatos árvizek és a török betörések miatt költözött mai helyére. Már a 12. században lakott volt, első írásos említése 1113-ból származik. Lakói 1193-ban kaptak engedélyt kápolna építésére. Felsőnyárasd a 13. században jött létre azon a területen, amelyet IV. Béla király a pozsonyi káptalannak adott. Írott forrásban 1451-ben említik először. 1553-ban 7 adózó portája volt. 1720-ban malom és 29 adózó háztartás volt a településen. 1828-ban 138 háza és 989 lakosa volt. Lakói vadászattal, halászattal, mezőgazdasággal foglalkoztak.

Alsónyárasd 1434-ben a Fraknói család birtoka. 1553-ban a garamszentgyörgyi és éberhárdi uradalom része. 1647-ben a Pálffy család birtoka lett, a családnak nemesi kúriája is állt itt. A 17. század második felében sörfőzdéje volt és állatvásárairól volt híres. 1720-ban 23 adózó háztartása volt. A század közepén az önálló alsónyárasdi uradalom központja lett. Itt volt az ország egyik legnagyobb vizafogó helye, ahonnan a sóval tartósított halat messze földre szállították. 1796-tól pallosjoggal és vásártartási joggal is rendelkező mezőváros volt. Római katolikus temploma 1755-ben épült. 1828-ban 99 házában 716 lakos élt.

1849-ben két csatát is vívott itt a honvédsereg a császáriakkal, erre emlékmű emlékeztet. Külön sírkő emlékeztet Geramb osztrák ezredesre, aki itt esett el a komáromi honvédekkel vívott első csatában, 1849. január 13-án.

Fényes Elek szerint "Nyárasd (Alsó), magyar m. v., Poson vgyében, a Posonból Komáromba vivő országutban, Bőőstől 7 1/2 ut. p. Komáromtól pedig 5 mfdnyire. Számlál 1020 kath., 9 evang. 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy vendégfogadó; több urasági tiszti lakás és gazdasági épület. Tágas határja igen termékeny; rétje, legelője bőven; erdeje kevés. Lakosai sok szarvasmarhát, lovat, az uraság pedig sok juhot tartanak. Országos vásárjai szarvasmarhákra nézve ismeretesek. F. u. gr. Pálffy Ferencz." "Nyárasd (Felső), magyar falu, Poson vmegyében, Alsó-Nyárasd mellett, a pesti országutban. Számlál 133 kath. lak. Határa hasonló az Alsó-Nyárasdéhoz. F. u. a posoni káptalan."[3]

Alsó és Felsőnyárasd a trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Az első nyárasdi csata[szerkesztés]

A falu mellett zajlott 1849. január 13-án. A komáromi vár legénységének ez volt az első csatája az osztrákokkal, akik a Csallóköz nagy részét uralták (1848 decemberében Neustadter tábornok itt helyezte el egyik dandárját). A magyar sereg Querlonde Ferdinánd parancsnoksága alatt 3 zászlóalj gyalogosból, egy század Hunyadi-huszárból és két tüzérütegből állt. Querlonde egyórai ágyúzás után gyalogos és huszárrohammal támadt az osztrákokra. A csatát az ellenség parancsnokának, báró Geramb alezredesnek ágyúgolyó általi halála döntötte el, miután az osztrák csapatok menekülni kezdtek és meg sem álltak Pozsonyig.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Alsónyárasd 1164 lakosából 1091 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt. Felsőnyárasd 551 lakosából 521 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Alsónyárasd 1437 lakosából 1406 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt. Felsőnyárasd 620 lakosából 614 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Alsónyárasd 1498 lakosából 1484 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt. Felsőnyárasd 610 lakosából 605 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Alsónyárasd 1487 lakosából 1483 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt. Felsőnyárasd 624 lakosából 624 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben Alsónyárasd 1547 lakosából 1523 magyar és 5 csehszlovák volt. Felsőnyárasd 751 lakosából 749 magyar volt.

1930-ban Alsónyárasd 1572 lakosából 1497 magyar és 14 csehszlovák volt. Felsőnyárasd 712 lakosából 700 magyar és 3 csehszlovák volt.

1941-ben 2321 lakosából 2317 magyar és 3 szlovák volt.

1970-ben 2987 lakosából 2851 magyar és 122 szlovák volt.

1980-ban 3002 lakosából 2866 magyar és 115 szlovák volt.

1991-ben 2931 lakosából 2834 magyar és 80 szlovák volt.

2001-ben 3015 lakosából 2805 magyar és 158 szlovák volt.

2011-ben 3045 lakosából 2690 magyar és 186 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Alsónyárasdon szolgált Szaiff János római katolikus plébános
  • Itt szolgált Elek Lajos (1921-2007) plébános.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az 1849. évi csaták emlékműve. A Sas utca végébe áthelyezett emlékmű és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk.
  • Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült, majd a 19. század közepén késő klasszicista stílusban építették át.
  • A Szentháromság kápolna 2003-ban épült, 1914-ben épített elődjét az 1970-es években bontották le.
  • A pallosjog emlékműve.
  • Szent Vendel szobra 1802-ben, Nepomuki Szent János szobra 1759-ben készült.
  • A Petőfi-emlékmű 1995-ben készült.
  • Szent Flórián szobrát 2008 májusában avatták fel.
  • A községnek 36 fokos vízű termálfürdője van. Az 1400 méter mélységű kútból feltörő termálvíz ásványianyagtartalma 2‰. A három medencével (25 méteres úszómedence, ülőmedence, gyermekmedence) rendelkező fürdő befogadóképessége 600 fő. A hévíz mezőgazdasági hasznosítását az 1980-as években valósították meg, mely a szomszédságában fekvő termelőszövetkezeti 7 hektáros üvegház fűtése mellett a szövetkezeti irodaház és a sportcsarnok fűtését is ellátta.
  • A falunapot 1999 óta június 20-a táján rendezik meg.

Kultúra[szerkesztés]

  • Sarló citerazenekar;
  • Tekergők színjátszókör.
  • Sarló '82 hagyományőrző citerazenekar

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Topoľníky
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárasd témájú médiaállományokat.