Alsószeli
| Alsószeli (Dolné Saliby) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Polgármester | Kovács Lajos |
| Irányítószám | 925 02 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1933 fő (2011) +/- |
| Népsűrűség | 103 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 18,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószeli
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′ | |
| Alsószeli weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószeli témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Mátyusföldi magyar község.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kisalföldön, Galántától 10 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. Az Alsószeli elnevezés 1492-től használatos (előzőleg Szeli).
A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."[1]
Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra."[2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.
Népessége[szerkesztés]
Őshonos lakosságát évszázadokon át magyarok alkotják. 1910-ben 2148 lakosából 2128 magyar lakosa volt. Nemzetiségi összetételének váltózásai a második világháború utáni években kezdődtek. A magyarságát súlytó asszimiláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar és 530 szlovák volt. A 2001 és 2011 közötti években magyar lakosainak száma 8 százalékkal csökkent, a szlovákok száma viszont 28 százalékkal emelkedett.[3]
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szecessziós stílusú római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban található Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak.
- Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszikus stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.[5]
- Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve Ferencz János losonci szobrász alkotása. Az evangélikus templom kertjében elhelyezett emlékmű központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal.
- Az Országzászló Emlékmű (Millenniumi Emlékmű) a falu központi részén áll. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.
- Szent Vendel szobra a falu végén, a Galántára vezető út mentén áll. A szakrális kisemlék 1812-ből származik.
- Rázgha József honvédszázados sírja a temetőben.
- Millenniumi emlékmű.
- A horgászok kedvelt helye a Kandia halastó.
- Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem. A háromnapos rendezvénysorozatot 2005 óta rendezik meg. A hagyományőrző rendezvény kiemelkedően gazdag programját történelmi előadások, honfoglalás kori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások valamint vásári felvonulások jellemzik.
- Malomház a föutcában.
- Az idősek otthonát 1984-ben építették, 1989-ben átépítése által férőhelyét 42-re növelték.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1845. október 3-án Petrik Géza bibliográfus.
- Itt született 1941. február 17-én Pukkai László tanár, történész, publicista.
- Itt élt (több mint egy évtizedig) Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
- Itt él Berényi József felvidéki magyar politikus, a Magyar Közösség Pártja egykori elnöke.
- Itt született 1959. december 8-án Haraszti Mária író, költő.
- Itt született Neszméri Sándor újságíró, 1952. november 17-én
Kulturális élet[szerkesztés]
- Alsószeli Magyar Dalkör – A dalkörnek 1970-től Szabados László a szakmai tanácsadója, vezetője. Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben.
- Varsás táncegyüttes – 2003-ban alakult az alsószeli Csemadok alapszervezet mellett.
- Bendő zenekar – 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal (magyarul)
- A Zele törzs hagyományőrző társaság weblapja
- Alsószeli Ifjúsági Klub
- Travelatlas.sk
- Községinfó
- Alsószeli Szlovákia térképén
Források[szerkesztés]
- Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
- Pukkai László (szerk.) 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007.
- Haraszti Mária 1990: Alsószeli.
- 1925 Magyar Tanító V, 188.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
- ↑ www.dolnesaliby.sk
|
Felsőszeli | 
| ||
| Pozsonyvezekény |
|
Pered | ||
| Királyrév |
