Alsószeli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószeli (Dolné Saliby)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Polgármester Kovács Lajos
Irányítószám 925 02
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1933 fő (2011) +/-
Népsűrűség 103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 116 m
Terület 18,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószeli (Szlovákia)
Alsószeli
Alsószeli
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′
Alsószeli weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószeli témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Alsószeli római katolikus temploma
Alsószeli evangélikus temploma
Feszület a katolikus templom bejáratánál

Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése[szerkesztés]

A Kisalföldön, Galántától 10 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. Az Alsószeli elnevezés 1492-től használatos (előzőleg Szeli).

A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van." [1]

Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra." [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.

Népessége[szerkesztés]

Őshonos lakosságát évszázadokon át magyarok alkotják. 1910-ben 2148 lakosából 2128 magyar lakosa volt. Nemzetiségi összetételének váltózásai a második világháború utáni években kezdődtek. A magyarságát súlytó asszimiláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar és 530 szlovák volt. A 2001 és 2011 közötti években magyar lakosainak száma 8 százalékkal csökkent, a szlovákok száma viszont 28 százalékkal emelkedett.[3]

Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
12 fő (1%)
magyar
2128 fő (99%)
német
8 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[4]
Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
414 fő (22%)
magyar
1500 fő (78%)
egyéb
7 fő (0%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
530 fő (27%)
magyar
1383 fő (72%)
egyéb
20 fő (1%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szecessziós stílusú római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban található Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak.
  • Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszikus stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.[5]
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve Ferencz János losonci szobrász alkotása. Az evangélikus templom kertjében elhelyezett emlékmű központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal.
  • Az Országzászló Emlékmű (Millenniumi Emlékmű) a falu központi részén áll. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.
  • Szent Vendel szobra a falu végén, a Galántára vezető út mentén áll. A szakrális kisemlék 1812-ből származik.
  • Rázgha József honvédszázados sírja a temetőben.
  • Millenniumi emlékmű.
  • A horgászok kedvelt helye a Kandia halastó.
  • Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem. A háromnapos rendezvénysorozatot 2005 óta rendezik meg. A hagyományőrző rendezvény kiemelkedően gazdag programját történelmi előadások, honfoglalás kori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások valamint vásári felvonulások jellemzik.
  • Malomház a föutcában.
  • Az idősek otthonát 1984-ben építették, 1989-ben átépítése által férőhelyét 42-re növelték.

Híres emberek[szerkesztés]

Kulturális élet[szerkesztés]

  • Alsószeli Magyar Dalkör – A dalkörnek 1970-től Szabados László a szakmai tanácsadója, vezetője. Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben.
  • Varsás táncegyüttes – 2003-ban alakult az alsószeli Csemadok alapszervezet mellett.
  • Bendő zenekar – 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
  • Pukkai László (szerk.) 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007.
  • Haraszti Mária 1990: Alsószeli.
  • 1925 Magyar Tanító V, 188.
Reinel compass rose.svg Felsőszeli Héraldique meuble compas.svg
Pozsonyvezekény

Észak
Nyugat  Alsószeli  Kelet
Dél

Pered
Királyrév

További információk[szerkesztés]