Csataj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csataj (Čataj)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Turisztikai régió Dunamente, Kis-Kárpátok
Rang község
Polgármester Marta Tušová
Irányítószám 900 83
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 1085 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 12,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csataj (Szlovákia)
Csataj
Csataj
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′, k. h. 17° 29′Koordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 17° 29′
Csataj weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csataj (szlovákul Čataj, németül Schattein) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenctől 9 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már kőkorszaktól fogva éltek emberek, de előkerültek itt bronzkorból, vaskorból (kelta) és Avar Kaganátus időszakból származó leletek is.

A települést 1244-ben Chatey néven említik először. 1296-ban II. András király a Bugár családnak adja. Plébániáját 1397-ben alapították és valószínűleg első temploma is ekkor épült. A 14. században német telepesek érkeztek a községbe, mely a 18. századig a pozsonyi, a szomolányi, a bazini és a szentgyörgyi uradalom része volt. 1533-tól Serédi Gáspár birtoka, majd a 17. században Illésházy István, majd az Apponyiak a birtokosai. Iskolája 1617-ben létesült. A 18. századtól a királyfai uradalom része, birtokosa a Pálffy család lett. Ekkor a szlovákok betelepülésével kezdetét vette a település elszlovákosodása, mely mára már tiszta szlovák falu lett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSATAJ. Tót falu Poson Vármegyében a’ felső járásban, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Német Gurábnak, és Igramnak szomszédságokban, határja három nyomásbéli, ’s kiváltképen termékeny, réttyei, ’s szőleje is gazdagon termők, Csandal pusztája is van, és Csáde nevezetű álló vize, nevezetes javaihoz képest, az első Osztályba számláltatott. " [2]

Fényes Elek szerint "Csataj, tót falu, Pozsony vmegyében, Szencztől északnyugotra 2 kis órányira. Számlál 151 kath., 521 evang., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rétje, erdeje, s jó szántóföldje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 997 lakosából 836 szlovák, 142 magyar és 19 német volt.

2011-ben 1085 lakosából 1060 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült barokk stílusban, 1820 és 1830 között klasszicista stílusban alakították át. Kívülről 1965-ben, belülről 1991-ben restaurálták.
  • A községnek gazdag népi hagyományai, népviselete, népi együttese és zenekara van.

Források[szerkesztés]

  • Budaj, M. - Prohászka, P. 2014: Ein Solidus des oströmischen Kaisers Anastasius I. aus Čataj. Zborník Slovenského národného múzea - Archeológia 24, 145-149.
  • Radoslav ČambalZdeněk FarkašPeter Nagy 2013: Nálezy z obdobia ludanickej skupiny z Čataja a Smoleníc. Zbor. SNM - Archeológia 23.
  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 193-194.
  • Bohuslav Chropovský - Jozef Hromada 1990: Pokračovanie výskumu kostrového pohrebiska zo 7.-8. storočia v Čataji. AVANS 1988, 67-68.
  • Juraj Pavúk 1981: Die ersten Siedlungsfunde der Gruppe Chłopice-Veselé aus der Slowakei. Slov. Arch. XXIX/1, 163-176.
  • Milan Hanuliak 1978: Výskum slovansko-avarského pohrebiska v Čataji. AVANS 1977, 92-95.
  • J. Pavúk 1976: Záchranný výskum na trase autostrády v Čataji. AVANS 1975, 177–185.

További információk[szerkesztés]