Csölle (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csölle (Rovinka)
Csölle templom 4.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Rang község
Polgármester Milan Bombala
Irányítószám 900 41
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 2250 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 254 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 8,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csölle (Szlovákia)
Csölle
Csölle
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 17° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 52″, k. h. 17° 14′ 07″
Csölle weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csölle témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csölle (szlovákul Rovinka, 1948-ig Čela, 1960-ig Štefánikovce, németül Waltersdorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. Alsó- és Felsőcsölle egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 10 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Alsócsöllét 1235-ben, Felsőcsöllét 1532-ben említik először. Egykori várkastélyát 1441-ben Erzsébet királyné zsoldosai építették az esztergomi érsekség birtokán. Még abban az évben ifj. Rozgonyi István foglalta el I. Ulászlónak és adományba kapta. Valószínűleg a helyére épült a falu mai kastélya. 1553-ban az esztergomi érsekségnek a falu 7 portája, Farkas Ignácnak pedig 4 portája adózott.1682-ben a falu lakosait az árvíz és a tűzvész okozta gazdasági károk miatt felmentették az adófizetés alól.

Vályi András szerint "Alsó Csölle, unter Voltersdorf. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Klobusitzky Uraság, vagy az Esztergomi Érsegség, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Miserd mellett, az öreg Duna folyásánál, Posontól más fél mértföldnyire. Határja két nyomásbéli, középszerű termékenységű, legelője, réttyei jók, fája szűken; de vagyonnyaikat jól eladhattyák, lakosai közzűl számosan fuharozással is táplállyák életeket, második Osztálybéli. Felső Csölle, ober Voltersdorf. Német falu az előbbinek szomszédságában, Miserdhez is közel, földes Ura az Esztergomi Érsekség, vagy Gróf Pálfy Uraság, fekszik az Ország úttyában, határjának, ’s vagyonnyainak középszerű voltához képest, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Csölle, (Unter-Valtersdorf), német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országútban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira. Paraszt házai csinosok. Van 3 nemesi lakháza, s vendégfogadója, 213 kath., 25 evangelikus lak. Határja két nyomásra oszlik; szép buzát, rozsot terem; rétje nem sok; de a Duna mentiben derék kis erdővel bir. F. u. 1/2 gr. Pálffy, 1/4 Brogyányi örökösök, 1/4 N. asszonyság. Felső-Csölle, (Ober-Valtersdorf), német falu, Pozson vmgyében, mindjárt az előbbeni helység mellett, 286 kath. lak., egy kath. filial templommal, vendégfogadóval. Határja ollyan mint Alsó-Csölleé. Lakosai, kik magyarul is beszélnek, vagyonosok, jó lovat tartanak s gabonával kereskednek. F. u. az esztergomi érsek." [3]

Alsó- és Felsőcsöllét 1913-ban egyesítették.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1930-ban még a község lakosainak közel háromnegyede német volt, akiket a második világháború után kitelepítettek, helyükre szlovákok költöztek. 1948 és 1960 között Milan Rastislav Štefánik (1880-1919) szlovák asztronómus, katona és politikus, az önálló Csehszlovákia egyik megteremtőjének nevét viselte.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 524 lakosából 399 német, 115 magyar és 10 szlovák volt.

1919-ben 585 lakosából 440 német, 134 magyar és 11 csehszlovák volt. Ebből 571 római katolikus és 14 evangélikus volt.[4]

1991-ben 1216 lakosából 114 magyar volt.

2011-ben 2250 lakosából 1998 szlovák és 78 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csölle (település) témájú médiaállományokat.