Tőkésisziget
Tőkésisziget (Zálesie) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Pozsonyi |
Járás | Szenci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1923 |
Polgármester | Jozef Meško |
Irányítószám | 900 28 |
Körzethívószám | 02 |
Forgalmi rendszám | SC |
Népesség | |
Teljes népesség | 2228 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 258 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 130 m |
Terület | 5,87 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 17° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 17° 16′ 30″ | |
Tőkésisziget weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkésisziget témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tőkésisziget vagy Gessayfalva (szlovákul Zálesie) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsony központjától 14 km-re keletre, Szenctől 16 km-re délnyugatra.
Története[szerkesztés]
A község területe a középkorban a Szentgyörgyi grófok éberhárdi uradalmához tartozott. 1543-ban a család kihalása után I. Ferdinánd király a Mérey családnak adta. Ezután a területnek több birtokosa volt, köztük az Illésházy család is. 1810-ben gróf Apponyi György felesége, Zichy Anna vásárolta meg, így az Apponyi család birtoka lett. Birtokosa volt gróf Apponyi Albert is. Az Apponyiak több majort építettek fel a birtokon, mely alsó, felső és középső részre oszlott. A terület Csehszlovákiához kerülése után az 1603 hektáros Apponyi birtokot felosztották.
A mai község területe 1923-ban egy Amerikából hazatérő szlovák, Ignác Gessay tulajdona lett, aki a 604 hektáros területen új falut létesített, melyet Gešajovnak nevezett el. A település kezdetben Éberhárdhoz tartozott, majd 1940-ben, Dél-Szlovákia visszatérése után Pozsonyivánka része lett. 1960-ban nevét Zálesiere változtatták. A falu 1990-től lett önálló település.
Népessége[szerkesztés]
1970-ben 554 lakosából 553 szlovák és 1 magyar volt.
1991-ben 654 lakosából 630 szlovák és 20 magyar volt.
2001-ben 750 lakosából 722 szlovák és 17 magyar volt.
2011-ben 1515 lakosából 1429 szlovák, 16 magyar és 12 cseh volt.
2021-ben 2228 lakosából 2095 szlovák, 24 magyar, 5 ruszin, 37 egyéb és 67 ismeretlen nemzetiségű.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]