Hegysúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegysúr (Hrubý Šúr)
Hegysúr templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Gujber László
Irányítószám 925 25
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 756 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 124 m
Terület 6,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegysúr (Szlovákia)
Hegysúr
Hegysúr
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 25′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 25′ 15″
Hegysúr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegysúr témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegysúr (szlovákul Hrubý Šúr) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenctől 6 km-re délre, a Kis-Duna bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. A különböző korú leletek a község területén egészen a 7. századig megtalálhatók. Csandal nevű részén 1952-ben mélyszántás közben különböző korszakból származó emberi maradványokat tártak fel. Kerektó nevű településrészén a 8. és 11. század között használt temetőre bukkantak.

A mai települést 1245-ben Swr alakban említik először. Egy 1256-ból származó oklevél szerint birtokosa a Súr nembeli Bloch magiszter volt. Ezután különböző helyi nemesek, mint a Jókay, Feély és Szüllő családok birtoka. A 15. században a Pethő és Csorba, később az Illésházy, Sághy és Pálffy családoké. A Pálffyak egészen a 20. századig a község birtokosai. Hegysúr néven 1524-ben II. Lajos király oklevelében bukkan fel először. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1858-ban a faluban hatalmas tűzvész pusztított. 1863-ban 48 ház állt a községben 311 lakossal.

Vályi András szerint "HEGYSÚR. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ Posonyi Vár fő kapitányságához tartozik, Bot Szeggel határos északra. Földgyei két időre vannak fel osztva, kevés réttye, és mezeje van." [2]

Fényes Elek szerint "Súr (Hegy), magyar falu, Poson vgyében, a kis Duna partján, Szenczhez 1 órányira, 608 kath., 39 ref., 5 zsidó lak., sok gyümölcscsel, erdővel, jó legelővel. F. u. gr. Pálffy család senioratusa. Ut. p. Cseklész." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 348 lakosából 312 magyar, 14 német, 13 szlovák anyanyelvű, 1 idegen és 8 csecsemő volt. Ebből 262 római katolikus 48 református, 26 zsidó és 12 evangélikus vallású.

1910-ben 415 lakosából 405 magyar, 10 szlovák anyanyelvű.

1991-ben 607 lakosából 501 magyar volt.

2001-ben 634 lakosából 471 magyar volt.

2011-ben 756 lakosából 457 magyar és 270 szlovák.

Iskolája[szerkesztés]

1906-os évig Hegysúron nem volt iskola, a gyerekek naponta Haszvárra (Egyházfára) jártak.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Hegysúr iskolájának krónikája, amelybe 1926. május 25-én jegyeztek be először.

Története[szerkesztés]

1903-ban már 60 iskolaköteles tanuló volt, ezért a helyi községi hivatal bizottsága úgy döntött, hogy elkezdi az iskola építését, amelyet az akkori magyar kultúrminiszter jóváhagyott.

Az iskolát a meghatározott időn belül be is fejezték, azonban az akkori helyzet miatt tanítót nem neveztek ki az iskola részére. Ezért a falu lakosai az öreg tanítót, Kiss Ferencet kérték fel, hogy tanítson. Elfogadta a felkérést. Az 1906-os évtől az első kinevezett tanító Juraj Vasilčin volt 1922-ig.

Az 1932/33-as tanévben 86 gyermek járt az iskolába. Ebből 62 magyar és 24 szlovák tanuló. Mivel a magyar tanulók már nem fértek el egy osztályban, a problémát meg kellett oldani. Azért, hogy a falunak ne kelljen új osztályt nyitnia, a felsőbb hatóság úgy döntött, hogy magyar oktatás csak a 4. évfolyamig lesz. Az 1933/34-es tanévben Pozsonyból megjött az engedély egy új magyar osztály megnyitására, tehát ebben az évben két magyar és egy szlovák osztály nyílt.

1936-ban kezdték el építeni a tanítói lakást az iskola mellett.

A háborús évek alatt 1938-tól 1945-ig nem volt az iskola krónikája vezetve. A háború után az iskolát 1946. január 28-án nyitották meg újra, szlovák tannyelvű oktatással. A tanító Imrich Strelka volt.

1948/49-ben a sok iskolaköteles gyerek miatt már három tanítóra volt szükség. Az iskolában az 5. osztályig folyt a tanítás. Ebben az évben Heyder Eduard megalapította a helyi óvodát is. Egy évig középiskolai szintű oktatás is folyt a faluban. Utána Szencre jártak a középiskolás diákok.

Az 1950/51-es tanévtől 50 tanulóval újra megnyílt a magyar tanítási nyelvű iskola. Ezekben az években előfordult, hogy havonta, évente cserélődtek a tanítók.

A magyar és a szlovák iskolások között is voltak pionírok (a 6–15 éves gyermekeket tömörítő, 1949. ápr. 24-én alakult Pionírszervezet tagjai), akik különböző szakkörökben dolgoztak. Pl.: tánckör, ügyes kezek köre. Részt vettek a május 1-je tiszteletére megrendezett versenyen, amelyen nagyon szép eredményeket értek el. 6 első helyet szereztek, tárgyi nyereményeket kaptak a pionírok.

Az iskola kapott 15 ár területű telket, ahol a tanulók zöldséget és virágokat termesztettek.

Az iskolában a kezdetektől fogva – mindig az adott politikai helyzet szerint – gazdag kultúrtevékenység folyt. Például minden évben megünnepelték március 7-én az első csehszlovák elnök, T. G. Masaryk születésnapját. Ezen kívül a Télapót is érdekes programmal várták.

1964-ben a falu karanténban volt az állatok száj- és körömfájása miatt. Ekkor az iskolát is bezárták. Ebben az évben a szlovák 5. osztályt helyezték át Királyfára. Júniusban a helyi lakosok „brigádmunka” (társadalmi munka) keretében új iskolai vécéket és kabinetet kezdtek építeni.

1970. április 1-jén az iskola tanulói részt vettek a falu felszabadításának 25. évfordulójára készült emléktábla leleplezésén.

Mivel az akkori iskola épületének állapota már nem volt megfelelő, 1972 májusában elkezdődött az új iskola építése. Átadása 1974. január 3-án volt. Itt kapott helyet a helyi óvoda is. Az 1978/79-es tanévtől napközi otthon is működik az iskolában.

Ezek után az öreg iskola csupán néhány kultúrműsor (bálok, kiállítások, cirkuszi mutatványok) helyszínéül szolgált. De mivel egyre romlott az állapota, már veszélyes volt bemenni az épületbe. Csaknem 10 évig üresen állt. 2012-ben kezdődött el az átépítése iskolázási központtá, hogy legyen hol foglalkozni a természetbarát építkezéssel. A felújítás után, 2013-ban ismét megnyílt az épület a nagyközönség előtt. Az átépítők saját koncerttel szórakoztatták a résztvevőket. Ezen kívül a jelenlévők megnézhették a felújítás során történt változtatásokat.

Az öreg iskolában oktató pedagógusok[szerkesztés]

Év Pedagógus
1906-1922 Juraj Vasilčin
1923-1933 Damsky Ľudovít
1929-1930 Cagalincová Zuzana
1930-1932 Haruštiaková Katarína
1932 Madudová Emília
1933 Zeraz Dezider
1934 Szarka Júlia
1935 Silló Bálint
1946 Strelka Imrich
Machay Stanislav
1947-1948 Kočiová Vitália
Tarabová Mária
Klimková Zita
Pružinec Pavol
1948-1949 Heyder Eduard
Heyderová Helena
1950-1951 Macsicza Ilona
Heyder Eduard
Heyderová Helena
1951-1953 Kráľ Ján
Masszonyi Margit
Árva Mária
1952-1953 Szakáll Eugen
Szakáll Alica
1953-1954 Duríček Pavel
Farkašová Mária
Szalay Gabriella
Szalay Gyula
1955-1956 Füle Lajos
Žišek Vladimír
1957 Katona Márta
1960 Tóth Lívia
Sadloňová Bibiána
Hrivňáková Eva
1960-1964 Andrássy Ferenc
1961 Vincze Éva
1963 Važanovičová Anna
Csadiová Emília
1964 Bizmar Eva
1965-1968 Priesolová Eva
Cynzeriová Dóra
Takács Erzsébet
1968-1991 Steglík Gabriella
Ruman István

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1970-ben épült.
  • Ökoház. Tizennégy ország építészei és mesteremberei 2010-ben szalmaházat építettek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Gaucsík István 2015: Hiányzó fejezetek - Adalékok Hegysúr középkori történetéhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2015/4.

Források[szerkesztés]

  • Školská krónika štátnej ľudovej školy v Hrubom Šúri

Külső hivatkozások[szerkesztés]