Nagyborsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyborsa (Hrubá Borša)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1244
Polgármester Ján Klačko
Irányítószám 925 23
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 445 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 5,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyborsa (Szlovákia)
Nagyborsa
Nagyborsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 29′ 00″
Nagyborsa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyborsa (szlovákul Hrubá Borša) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. Alsó- (vagy Német-), Felső- (vagy Tót-) és Középborsa egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenctől 8 km-re délkeletre, a Feketevíz és a Kis-Duna között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1244-ben említik először, ekkor szerepel oklevélben egy Borsai Márton (Martinus de Borsa) nevű nemes.

Vályi András szerint "Alsó Borsa. Tót falu Poson Vármegyében, Csalóköz szigetében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai Magyarok, Totokkal elegyest, mezeje elég gazdag, de a’ mellette folyó Duna néha nagy kárára van, fája kevés van, tulajdonságaira nézve, hasonló Királyfalvához, 251második Osztálybéli." [2] "Felső Borsa. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Jókátol egy mértföldnyire, határja, ’s vagyonnyai is középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Borsa (Kis), magyar falu, Pozson vármegyében, a kis Dunán túl Szenczhez 1 mfd., 140 kath., 6 zsidó lak. Ut. p. Cseklész. " [3] "Borsa (Nagy), magyar falu, Pozson vmgyében, 3 utczából áll, u. m. alsó-, felső-, közép Borsából. Lakja 258 kath., 1 evang., 13 ref., 12 zsidó. Földje, rétje jó; erdeje is van. F. u. Szőllő, Farkas, Pethő, s m. t. Ut. p. Cseklész." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 363 lakosából 279 magyar, 48 szlovák, 18 német anyanyelvű, 1 idegen és 17 csecsemő volt. Ebből 314 római katolikus, 33 református, 11 zsidó, 4 evangélikus és 1 egyéb vallású.

1910-ben 410 lakosából 318 magyar, 88 szlovák, 4 német anyanyelvű volt.

2011-ben 445 lakosából 346 szlovák és 91 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]