Pozsonyivánka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji)
A Grassalkovich-kastély
A Grassalkovich-kastély
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1209
Polgármester Ivan Schreiner
Irányítószám 900 28
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 6384 fő (2015)
Népsűrűség 413 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132 m
Terület 14,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozsonyivánka (Szlovákia)
Pozsonyivánka
Pozsonyivánka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 17° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 17° 15′ 20″
Pozsonyivánka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyivánka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyivánka (1900-ig Iványi, szlovákul Ivanka pri Dunaji) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. Papfa tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 8 km-re északkeletre fekszik.

Pozsonyivánka területe két kataszteri területre oszlik:[1]

  • Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) – 7,810 km²
  • Papfa (Farná) – 6,447 km²

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 4. évezredben is éltek emberek. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra, a 2800 körüli időből a badeni kultúra cserépmaradványai kerültek elő. Az i. e. 1850 körüli időből a korai bronzkorból a snúrovi kultúra nyitrai típusának emlékeit találták meg. A település északnyugati határából az i. e. 1200 körüli időből származó településmaradványokat találtak. A 4. századból bronz Merkúr-szobrocska került elő.

Pozsonyivánkát 1209-ben II. András király adománylevelében "Iwand" néven említik először, melyben Szentgyörgyöt, Ivándot, Cseklészt és Éberhárdot a bolgárok elleni harcokban tett szolgálataiért a Hont-Pázmány nembeli Tamásnak adja. Mai településrésze, Papfalva kezdetben a pozsonyi prépostsághoz és káptalanhoz tartozott. 1290-ben "Popfolva" néven említik. A két települést 1932-ben egyesítették. Pozsonyivánka az 1324-es tizedjegyzékben "Terra Iwan" alakban tűnik fel, ekkor már állt temploma és plébániája is. Egykor a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. A 16. században Serédy Gáspár lett a birtokosa, majd Amadé Lénárt, Maholányi Tamás özvegye és Jeszenák János a birtokosai. Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett ide, melyet később rokokó stílusban építettek át. A falu északi részén levő erdős területből szép barokk kastélyparkot építettek. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat Grassalkovich Antal vásárolta meg, aki a kastély mellé több gazdasági épületet is emeltetett. Ekkor épült fel az egyházi iskola is, amely egészen 1928-ig, az új iskola felépültéig működött. Grassalkovich fia, II. Antal idején fellendült a társasági élet a kastélyban. Ekkor épült fel a muzsikaház is. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb herceg vásárolta meg, aki 1858-ig volt a birtokosa. 1856-ban nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, tornyát újjá kellett építeni. Obrenovics Mihály halála után az ivánkai uradalmat a Kéthelyi Hunyadi család szerezte meg; a tulajdonos felesége, Júlia Erzsébet királyné udvarhölgye volt. A grófnő gazdag adományokkal látta el a templomot is. 1916-ban bekövetkezett halála után fia lett a birtokos, majd 1943-ban a jezsuiták vásárolták meg.

Vályi András szerint „IVÁNYI. Ivánka. Elegyes lakosú portális helység Posony Várm. földes Ura H. Grasalkovich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Cseklésznek, ész. Prátsának szomszédságokban, Posonyhoz 1 1/2 mértföldnyire, híresíti a’ földes Uraságnak igen gyönyörű kastéllya, melly kedves, és Hertzegi mulató helyet szolgáltat, ékesítik a’ körűlötte lévő épűletek, és a’ ritka szépségű Hertzegi kert, mellyben külömbféle mulatsági épűletetskék is vannak, nevezetes bé kerített szigettye is van itt az Uraságnak, melly vadakkal gazdag, és mulatsági kelyekkel ékesíttetett, a’ két Dunának folyása között határja 3 nyomásbéli, közép termékenységű, kevés réttyei jók, piatzok Posonyban van, holott vagyonnyaikat jó áron el adhattyák.”[2]

Fényes Elek szerint „Ivánka, (Iványi), tót falu, Pozsony vgyében, fekszik Pozsonyhoz 1 1/2 órányira, Cséklészhez 1 fertály óra járásra, a kis Duna bal partján, kies erdőktől, kertektől, mezőségtől körülvétetve: 484 kath., 10 evang. lak., kath. paroch. templommal, egy nagy kastélylyal és kerttel. Nézésre méltó az idevaló plébánosnak gyümölcsös kertje, melly több százféle nemes fajtáju alma, körtvély, baraczkfákkal dicsekedhetik, s honnan több ezer oltó-ágakat hordanak el mindenfelé a környékbe. F. u. h. Grasalkovich örökösök.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 625 lakosából 461 szlovák, 79 magyar, 53 német anyanyelvű, 2 idegen és 30 csecsemő volt. Ebből 608 római katolikus, 13 zsidó és 4 evangélikus vallású. Papfa 441 lakosából 390 szlovák, 17 német, 16 magyar, 1 ruszin anyanyelvű és 17 csecsemő. Ebből 433 római katolikus, 6 zsidó és 2 evangélikus vallású volt.

1910-ben 878 lakosából 575 szlovák, 254 magyar, 34 német, 2 horvát és 13 egyéb anyanyelvű. Papfa 629 lakosából 453 szlovák, 158 magyar és 18 német anyanyelvű volt.

2011-ben 5901 lakosából 5101 szlovák, 45 magyar, 35 cseh, 9 ukrán, 8-8 ruszin és bolgár, 7 német, 5 morva, 3 horvát, 2-2 cigány, lengyel és zsidó, 1 szerb, 39 egyéb, illetve 634 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyivánka témájú médiaállományokat.