Balázsfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázsfa (Blažov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balázsfa (Szlovákia)
Balázsfa
Balázsfa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 17° 39′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 17° 39′ 02″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balázsfa (szlovákul: Blažov) Hegyéte településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 3 km-re keletre található.

Története[szerkesztés]

A községet első ízben 1260-ban említik Balasethét néven. 1380-ban ajándékozta Lajos király Pókateleki Miklós fiának, Jákobnak és testvéreinek. A falu akkoriban Barbalás néven ismert. Úgy látszik, hogy az 1336-ban említett község Poukatelde vagy Pókaföld, amelyet Károly Róbert király a pozsonyi várbirtokból adományozott Tamás mesternek, Csókakő és Gesztes várkapitányának. Tamás a Pókatelekiek családjának előde volt. Pókatelek viszont a Kondé család bölcsőjének számít, amely valószínűleg azonos Pókatelekiékkel. Ez a megsemmisült falu egykor nyilván Balázsfa határában állt. 1429-ben Blastehy néven említik. A falu újabb földesura az Orosz család, később rokonságuk is (Csúzy, Németh és mások). A balázsfai Orosz család régi csallóközi nemesi család, amely Balázsfát I. Lipóttól kapta adományként II. Orosz István érdemeimért, aki 1661-ben Párkány mellett, a törökök elleni harcban sebesült meg. A község korábbi tulajdonjoga a családot illetően nem alátámasztott. Oroszék a 20. század elejéig voltak itt földbirtokosok. Később 1945-ig Popper Józsefé és dr.Pruchberg Józsefé volt a legnagyobb birtokrész.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1945 után Balázsfának hasonló sors jutott volt, mint Hegyétének, csak az ún. lakosságcsere nem érintette az itt lakókat.

A helyi efsz-t 1949 őszén alakították, ugyanebben az évben vezették be a faluba a villanyáramot. 1965 után megváltozott az egykor önálló falu arculata, mint eső után a gomba, úgy szaporodtak az új családi házak. 1974-ben épült az efsz alkalmazottai számára az új négylakásos lakóház. Népkönyvtár is alakult a községben. 1975-1977 között építették az ifjúsági klubot, 1977-ben kezdték el építeni a kultúrházat, amelyet 1993-ban átépítettek.

Népessége[szerkesztés]

1828-ban Balázsfának 16 lakóháza és 116 lakosa volt, 1869-re számuk 156-ra emelkedett, és fokozatosan tovább nőtt.

1900-ban 218, 1910-ben 265, túlnyomóan magyar lakosa volt.

1930-ban 276 lakos élt itt.

2001-ben Hegyétének 932 lakosából 815 magyar és 99 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]