Torcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torcs (Nová Lipnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torcs (Szlovákia)
Torcs
Torcs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 17° 16′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 17° 16′ 31″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Torcs (szlovákul Nová Lipnica, németül Tartschendorf) Dunajská Lužná településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsony központjától 14 km-re délkeletre fekszik, ma az egykori Dénesd és Misérd helységekkel együtt alkotja Dunajská Lužná községet.

Története[szerkesztés]

A település 1230-ban szerepel először írott forrásban egy birtok adományozásáról szóló oklevélben. 1296-ban Vöröskő várának uradalmához tartozott. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Turcz" néven szerepel. 1553-ban Serédy Gáspár és Mérey Mihály a birtokosai. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhárdi uradalom birtoka. Később birtokosai a Maholányi, Illésházy, Pálffy és Apponyi családok.

Vályi András szerint "TORCS. Tarcsendorf, v. Dakszendorf. Német falu Pozsony Várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozandó, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Sz. Erzsébethez, és Uzorhoz nem meszsze; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyeiken, és tsekély mezeiken kivűl semmivel sem bírnak, hanem fuharozással segítik magokat." [1]

Fényes Elek szerint " Torcs, (Takschendorf), német falu, Poson vmegyében, Dienesdi mellett: 184 kath., 134 evang. lak. kik magyarul is beszélnek. Földüket igen jól mivelik; csikókat nevelnek; gabonával kereskednek. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja." [2]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Torcs, a csallóközi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 45 házzal és nagyobbrészben németajkú, római kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 251, noha evangélikusok is vannak itt számosan. Szintén nagyon régi község, melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka, Chamának és fiának adományozott. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. Ugyancsak a XIII. században Cseklészi Kozma elfoglalta, de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. 1296-ban Vöröskővár tartozéka. A pápai tizedszedők jegyzékében Turcz alakban van említve. 1399-ben Kistorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Az 1553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve, 1647-ben egy része a Kerekes családé, másik része az éberhardi uradalomé; később özv. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa, kinek a részét 1729-ben Pálffy János gróf magához váltja. 1787-ben az Illésházyaknak is van itt birtokuk. Ez időben még magyar községként szerepelt, de később már Takschendorf német nevével is találkozunk. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiak. Egy úrilak is van a községben, mely azelőtt az Apponyiaké volt, de most Orth Jánosé. Postája Misérd, távírója Püspöki és vasúti állomása Csötörtök." [3]

1910-ben 283, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.

2001-ben Dunajská Lužná 2932 lakosából 2640 szlovák és 196 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu gótikus stílusú haranglába 1864-ben épült, az 1990-es években megújították. Temploma nincs, a hívek a közeli Dénesdre és Misérdre járnak istentiszteletre.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]