Zonc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zonc (Zonec)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Rang Zonctorony településrésze
Első írásos említés 1252
Polgármester Matús Gabriella
Irányítószám 903 01
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zonc (Szlovákia)
Zonc
Zonc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 30″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 30″, k. h. 17° 23′ 30″
Zonc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zonc (szlovákul Zonec) Zonctorony településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. 2001-ben Zonctorony 842 lakosából 648 magyar és 189 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szenctől 3 km-re délre, a Fekete-víz és a Kis-Duna között fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést IV. Béla király 1252-ben kelt adománylevele említi először "Zwnch" alakban. Pozsony várának uradalmához tartozott, 1524-től a gellei érseki szék része volt. Később újra a királyé, majd a Pálffy család birtoka lett.

Vályi András szerint " ZONCZ. Magyar, és tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Egyházfalvához közel, mellynek filiája; Hegy-Súrral, Péntek Súrral, és Újfaluval is határos; határja 2 nyomásbéli, szántó földgyein kivűl kevés réttye is van, fája fűszfákból áll." [1]

Fényes Elek szerint " Zoncz, Poson mgye. tót f. a kis Duna bal partján: 148 kath. lak., erdővel, s jó legelővel. F. u. gr. Pálffy senioratusa. Ut. p. Cseklész." [2]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Zoncz, magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között, 37 házzal és 233 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Hajdan pozsonyi várbirtok volt, melyet II. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. 1553-ban királyi birtok. Lakosai tótok voltak. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A községen kívül kápolna áll, mely 1833-ban épült. Ide tartozik Sóvető puszta. A község postája Magyarbél, távírója és vasúti állomása Szempcz." [3]

1910-ben 240, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1943 óta az egykori Dunatorony faluval együtt alkotja Zonctorony községet.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.