Ábrahám (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábrahám (Abrahám)
Abraham, kostol.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1231
Polgármester Németh Igor
Irányítószám 925 45
Körzethívószám 00421 (0) 31
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség 1065 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125 m
Terület 15,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ábrahám (Szlovákia)
Ábrahám
Ábrahám
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′, k. h. 17° 37′Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 17° 37′
Ábrahám weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ábrahám (korábbi nevén Szentábrahám, szlovákul: Abrahám) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 11 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Az újkőkorból kerültek itt elő használati tárgyak. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. A népvándorlás korában, az 5. században rövid időszakra keleti gótok telepedtek itt le.

1231-ben Sanktus Abrahám néven Sebes bazini és szentgyörgyi gróf végrendeletében említik először, melyben a birtokot fiára, Ábrahámra hagyta. 1266-ban Szenti Abraam alakban szerepel okiratban. A semptei uradalom részeként előbb a Thurzók, majd az Eszterházyak birtokolták. 1561-ben kőtemplomot építettek a településen, amely később elpusztult. Helyette átmenetileg egy fatemplom épült, melynek helyén 1782-ben Eszterházy Károly felépíttete a mai későbarokk templomot. 1817-től a cseklészi uradalom része volt. Iskolája a 19. század elején épült. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „ÁBRAHÁM. Szent Ábrahám, tót falu Poson Vármegyében, birtokos Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág vízéhez közel, puszta Födémestöl egy mértföldnyire, határja gazdag, réttye, legelője, fája elég, itatója, eladásra való módgya alkalmatos, mellyek szerént első Osztálybéli”.[2]

1920 előtt Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés]

Ábrahám (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1190 fő (92%)
magyar
69 fő (5%)
német
29 fő (2%)
egyéb
4 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[3]
Ábrahám (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1115 fő (98%)
magyar
14 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
7 fő (1%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Ábrahám (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1029 fő (97%)
magyar
11 fő (1%)
egyéb
25 fő (2%)
*2011. évi népszámlálási adatok

1910-ben 1292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1991-ben 1216 lakosa volt.

2011-ben 1065 lakosából 1029 szlovák, 11 magyar, és 25 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Ábrahám tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült.
  • A templom előtti barokk kereszt 1759-ben készült.
  • A község szecessziós kastélya, az Esterházy-kastély 1899-ben épült Josef Urban tervei szerint.
  • Régészeti feltárások:
    • Kvád sírleletek;
    • A 2. századból származó római, bronz konyhai szűrőkanál-készlet a feltárások jelentősebb leletei közé tartozik;
    • Keleti gót sírleletek az 5. századból.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]