Vereknye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vereknye (Vrakuňa)
Vereknye temploma
Vereknye temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi II.
Turisztikai régióPozsonyi
Rang Pozsony városrésze
Első írásos említés 1290
Polgármester Martin Kuruc
Irányítószám -
Körzethívószám 02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
Népesség
Teljes népesség 19 177 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség1861 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület10,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vereknye (Szlovákia)
Vereknye
Vereknye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 30″, k. h. 17° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 30″, k. h. 17° 12′ 30″
Vereknye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vereknye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vereknye (szlovákul Vrakuňa, németül Frattendorf vagy Wrackendorf) Pozsony város része Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi II. járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Vereknye elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Pozsony központjától 7 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1290-ben történt "Verekne" alakban, amikor Vereknyei Lőrinc kapta meg a korábban királyi birtokban levő, a pozsonyi váruradalomhoz tartozó falut. A 14. század végétől újra a pozsonyi uradalom része lett. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a falut, amikor 8000 harcos vonult itt át, hogy Thököly Imre cseklészi táborához csatlakozzon. Ekkor elpusztult a vereknyei híd is, de később újjáépítették. A lakosság főként a Duna szigetein fekvő erdőkben húzta meg magát. Lakossága teljesen elszegényedett, számuk lecsökkent azonban a 18. század folyamán a településen már fokozatos fejlődés ment végbe. Fejlődött a kézművesség is, a 18. – 19. században molnárok, mészárosok, csizmadiák, kőművesek, takácsok tevékenykedtek Vereknyén. A 19. század közepén 69 házában 451, többségben magyar lakos élt. A 19. század végén és a 20. század elején azonban Pozsony közelsége miatt sok új telepes vándorolt be a faluba. Tizenöt év alatt a lakosság száma 742-re emelkedett.

Vályi András szerint "VEREKNYE. Falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, fekszik Püspökinek szomszédságában, mellynek filiája, Pozsonyhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek; hídgya a’ Dunának ágán hasznos."[2]

Fényes Elek szerint " Vereknye, (Fragendorf), Poson m. magyar falu, a kis Duna mellett, mellyen egy szép fahid viszen keresztül a Csalóközbe. Számlál 333 kath. lak. Vendégfogadó; sok gyümölcs. F. u. a Pálffy senioratus. Ut. p. Poson egy kis óra."[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Vereknye, kisközség a Felső-Csallóközben, 67 házzal és 599 róm. kath. vallású magyar lakossal. Ősrégi község, mely 1290-ben Verekene néven van említve. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. Német nevét, Vretendorf alakban, Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. 1373-ban Vereknyei Lőrincz itteni birtokrészét, a Csalló folyón szedett vámmal együtt, Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja záloga. Öt évvel később az itteni rév is említve van. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára, Vereknyei Péter özvegye, a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el, de azután örök áron eladja neki. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz, itteni birtokrészét ő rá átiratta. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. 1453 előtt Rozgonyi György és fia Sebestyén, erőszakosan foglalták el a vereknyei királyi birtokot. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide, melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. 1492-ben az itteni királyi birtokot II. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. A birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Pálffyak tulajdonába jutott. Ez időben Fragendorf német neve is van a helységnek, mert lakosai ekkor németek voltak, de azóta megmagyarosodtak. A mult században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk, de most a gróf Pálffy-szeniorátus bírja. A vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. 1764-ben építtették fel újra, de négy évvel később az árvíz ezt is elsodorta. Később újra felépítették. E község határában feküdt hajdan Myr község is, mely már 1290-ben szerepel, a mikor III. Endre Herczel fiait e birtokban megerősíti. Ősi temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. A község mellett van vasúti állomás, de postája és távíróhivatala Pozsony-Püspöki. Ide tartozik Kőmajor és Porsony puszta, Pálffy major és Révház."[4]

1910-ben 742, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1918-ban Vereknye is az új csehszlovák állam része lett. 1940-re a házak száma 249-re, lakosságának száma 1232-re emelkedett. 1948-ban nevét Vereknéről Vrakuňára változtatták. 1972. január 1-jén hivatalosan is Pozsonyhoz csatolták. Pozsony városrészeként 1990-re lakosságának száma elérte a 18 000 főt. Mezőgazdasági jellegű településből az ipari üzemek betelepülése hatására ipari városrésszé vált. Ma több mint 19000 lakosával Pozsony egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Egykori várkastélyát ifjabb Rozgonyi István építtette az 144043 közötti polgárháború idején. Mára nyoma sem maradt.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt új temploma, a régi templom ma kápolnaként szolgál.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.