Vereknye
| Vereknye (Vrakuňa) | |
 |
|
| Vereknye temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Pozsonyi II. |
| Turisztikai régió | Pozsonyi |
| Rang | Pozsony városrésze |
| Első írásos említés | 1290 |
| Polgármester | Martin Kuruc |
| Irányítószám | - |
| Körzethívószám | 02 |
| Forgalmi rendszám |
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 177 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 1861 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 10,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vereknye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 08′ 30″, k. h. 17° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 30″, k. h. 17° 12′ 30″ | |
| Vereknye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vereknye témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vereknye (szlovákul Vrakuňa, németül Frattendorf vagy Wrackendorf) Pozsony város része Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi II. járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Pozsony központjától 7 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1290-ben történt "Verekne" alakban, amikor Vereknyei Lőrinc kapta meg a korábban királyi birtokban levő, a pozsonyi váruradalomhoz tartozó falut. A 14. század végétől újra a pozsonyi uradalom része lett. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a falut, amikor 8000 harcos vonult itt át, hogy Thököly Imre cseklészi táborához csatlakozzon. Ekkor elpusztult a vereknyei híd is, de később újjáépítették. A lakosság főként a Duna szigetein fekvő erdőkben húzta meg magát. Lakossága teljesen elszegényedett, számuk lecsökkent azonban a 18. század folyamán a településen már fokozatos fejlődés ment végbe. Fejlődött a kézművesség is, a 18. – 19. században molnárok, mészárosok, csizmadiák, kőművesek, takácsok tevékenykedtek Vereknyén. A 19. század közepén 69 házában 451, többségben magyar lakos élt. A 19. század végén és a 20. század elején azonban Pozsony közelsége miatt sok új telepes vándorolt be a faluba. Tizenöt év alatt a lakosság száma 742-re emelkedett.
Vályi András szerint "VEREKNYE. Falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, fekszik Püspökinek szomszédságában, mellynek filiája, Pozsonyhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek; hídgya a’ Dunának ágán hasznos." [2]
Fényes Elek szerint " Vereknye, (Fragendorf), Poson m. magyar falu, a kis Duna mellett, mellyen egy szép fahid viszen keresztül a Csalóközbe. Számlál 333 kath. lak. Vendégfogadó; sok gyümölcs. F. u. a Pálffy senioratus. Ut. p. Poson egy kis óra." [3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Vereknye, kisközség a Felső-Csallóközben, 67 házzal és 599 róm. kath. vallású magyar lakossal. Ősrégi község, mely 1290-ben Verekene néven van említve. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. Német nevét, Vretendorf alakban, Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. 1373-ban Vereknyei Lőrincz itteni birtokrészét, a Csalló folyón szedett vámmal együtt, Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja záloga. Öt évvel később az itteni rév is említve van. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára, Vereknyei Péter özvegye, a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el, de azután örök áron eladja neki. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz, itteni birtokrészét ő rá átiratta. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. 1453 előtt Rozgonyi György és fia Sebestyén, erőszakosan foglalták el a vereknyei királyi birtokot. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide, melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. 1492-ben az itteni királyi birtokot II. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. A birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Pálffyak tulajdonába jutott. Ez időben Fragendorf német neve is van a helységnek, mert lakosai ekkor németek voltak, de azóta megmagyarosodtak. A mult században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk, de most a gróf Pálffy-szeniorátus bírja. A vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. 1764-ben építtették fel újra, de négy évvel később az árvíz ezt is elsodorta. Később újra felépítették. E község határában feküdt hajdan Myr község is, mely már 1290-ben szerepel, a mikor III. Endre Herczel fiait e birtokban megerősíti. Ősi temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. A község mellett van vasúti állomás, de postája és távíróhivatala Pozsony-Püspöki. Ide tartozik Kőmajor és Porsony puszta, Pálffy major és Révház." [4]
1910-ben 742, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1918-ban Vereknye is az új csehszlovák állam része lett. 1940-re a házak száma 249-re, lakosságának száma 1232-re emelkedett. 1948-ban nevét Vereknéről Vrakuňára változtatták. 1972. január 1-jén hivatalosan is Pozsonyhoz csatolták. Pozsony városrészeként 1990-re lakosságának száma elérte a 18 000 főt. Mezőgazdasági jellegű településből az ipari üzemek betelepülése hatására ipari városrésszé vált. Ma több mint 19000 lakosával Pozsony egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Egykori várkastélyát ifjabb Rozgonyi István építtette az 1440–43 közötti polgárháború idején. Mára nyoma sem maradt.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt új temploma, a régi templom ma kápolnaként szolgál.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1944-ben Boráros Imre színművész.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Pozsony vármegye.
