Dunaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaújfalu (Nová Dedinka)
Dunasápújfalu harangláb 1.JPG
Dunaújfalu címere
Dunaújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Viola Takáčová
Irányítószám 900 29
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 2002 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaújfalu (Szlovákia)
Dunaújfalu
Dunaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 27″, k. h. 17° 21′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 27″, k. h. 17° 21′ 42″
Dunaújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunaújfalu (szlovákul Nová Dedinka, a Dunasáppal való egyesítés előtt Nová Ves pri Dunaji, németül Neudorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsony központjától 20 km-re keletre, a Kis-Dunába igyekvő Fekete-víz bal partján fekszik. Az egykori Dunasáp faluval egyesítve alkotja Nová Dedinka községet.

Története[szerkesztés]

1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya, Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban.[2] 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt.

A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Fényes Elek szerint "Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 328 lakosából 295 magyar, 18 szlovák, 3 német anyanyelvű, 3 idegen és 9 csecsemő; ebből 318 római katolikus, 9 zsidó és 1 evangélikus vallású. Dunasáp 356 lakosából 201 szlovák, 99 magyar, 34 német anyanyelvű és 22 csecsemő volt; ebből 317 római katolikus, 24 zsidó és 15 evangélikus vallású.

1910-ben 355 lakosából 328 magyar, 23 szlovák és 4 német anyanyelvű volt. Dunasáp 369 lakosából 295 magyar, 27 szlovák, 1 német és 46 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 1626 lakosából 1128 szlovák és 467 magyar volt.

2011-ben 2002 lakosából 1524 szlovák, 408 magyar, 8 cseh, 5 ukrán, 2-2 német és morva, 1-1 orosz és bolgár, továbbá 51 ismeretlen nemzetiségű.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori római katolikus templomát a 16. század első felében reneszánsz stílusban bővítették, de később is alakítottak rajta. Falán gótikus freskók láthatók.
  • A határában található Szent Úr kápolna valószínűleg szintén Árpád-kori.

A fentiek egy és ugyanazon templomra utalnak, mely az egykori "Pomsa" helység temploma lehetett.[4] Ez a templom – Sáp és Dunaújfalu egyesítése előtti – újfalui határban fekszik, a mai Feketevíztől délre, míg maga a falu a Feketevíz északi oldalán fekszik. Mára már csak a templom és a mellette fekvő temető maradt fenn. Érdekessége ennek, hogy a temetőt a sápiak "örökölték", bár területileg az újfalui határban fekszik. Dunaújfalunak külön temetője van közvetlen a falu mellett.

A múlt századi két világháború között új iskolát építtetett Dunaújfalu közössége, s a korábbi iskolából – mely a Dunasáp felőli akkori faluvégen helyezkedett el – imaházat alakítottak ki. Ebból feljődött ki többszöri átalakítás után a másik templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A nevezetességek között megemlíthető még a dunasápi és a dunaújfalui téglaépítésű harangláb is – mindkettő a 19. században épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújfalu témájú médiaállományokat.