Kammerer Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kammerer Ernő
Született 1856. november 7.
Elhunyt 1920. augusztus 3. (63 évesen)
Koppányszántó
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Szépművészeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1901 1914
Előd nem volt
Utód Petrovics Elek

Nemes Kammerer Ernő (Hékútpuszta, 1856. november 7.Koppányszántó, 1920. augusztus 3.) jogász, történész, országgyűlési képviselő, 1901–1914 között a Szépművészeti Múzeum első igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Osztrák nemesi családban született Kammerer Gusztáv uradalmi intéző (1818–1886) és Nesztor Ernesztina fiaként.[1] Két öccse volt, Gusztáv és Iván. A család eleinte Hékúton lakott, majd Koppányszántóra költözött, ahol a családfő uradalmi intéző helyett már bérlő volt.[1] Kammerer Ernő a Budapesti Egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1887-ig az igazságügyi minisztériumban volt fogalmazó. Átvette a családi gazdaság irányítását, közben történelmi és művészeti tanulmányokkal foglalkozott, s több külföldi tanulmányutat tett. 1887-1905 között a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselő volt a Tolna megyei Szakcsból. 1896-tól az V. Országos Képtár kormánybiztosa, 1901-től a Szépművészeti Múzeum és a Történelmi Képcsarnok igazgatója lett. 1914-ben vonult nyugdíjba.

1905-1910 között nem vállalt mandátumot, 1910-ben a pincehelyi kerület választotta meg képviselővé.

Elismerései[szerkesztés]

  • III. osztályú vaskorona-rend az ezredévi kiállítás tanügyi csoportjának létrehozásában kifejtett tevékenységéért
  • Szent István-rend kiskeresztje
  • 2006 Koppányszántón avatták fel sírkápolnáját[2]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dobos Gyula: Kammerer Ernő (1856–1920): 150 éve született a jogásznak készülő politikus, történész, intézményvezető. Honismeret, XXXIV. évf. 3. sz. (2006) 50–55. o. Hozzáférés: 2019. feb. 22.
  2. muemlekem.hu

Források[szerkesztés]