Kudlik János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kudlik János
Életrajzi adatok
Születési név Kudlik János
Született 1842. május 19.
Tósnyárasd
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1900. szeptember 26. (58 évesen)
Pozsonypüspöki
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1866. július 25.
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Kudlik János (Tósnyárasd, 1842. május 19.Pozsonypüspöki, 1900. szeptember 26.) római katolikus esperes-plébános és országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1866. július 25-én szentelték fel. Segédlelkész volt Balassagyarmaton; 1872–73-ban az esztergomi tanítóképző-intézet tanára, majd az év végétől 1881-ig igazgatótanára volt. 1881. február 3-án püspöki (Pozsony megye) plébános lett. 1887. június 17-én a somorjai kerület (antiszemita programmal) megválasztotta országgyűlési képviselővé.

Írt számos politikai vezércikket a Magyar Állam, a Keresztény Magyarország, a Magyar Néplap, a Pozsony stb. című lapokba; egyházi beszédet a Jó Pásztor XI-XIII. évf. és a Borromaeusban (1898); írt könyvismertetéseket a Magyar Sionba, s az Irodalmi Értesítőbe, költeményeket is több lapba.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Tanodai Lapokban (1863. Melyik iskolamester követi legjobban az isteni mestert Jézus Krisztust? Mezővárosi egyházzene, Az orgona története), a Kath. legény-egyl. Olvasó-Tárában (1864. I. Ki van itt a hó alatt? Beszély); a Katholikus Néplapban (1864. Buch Henrik vagy az első kath. legényegyletek ősalakja); az István bácsi Naptárában (1871. Az esztergomi Bakácskápolna); a Magyar Államban (1870. 59. sz. Előleges észrevételek a pápák bűneire vonatkozólag, 1883. 202-3. sz. Kik a zsidók és mik vagyunk mi? 311-15., 319. sz. A zsidó esküről hajdan és most, 1884. 23. sz., Keresztény türelem és felebaráti szeretet, 1887. 335. sz. Az antisemitismus történetéhez, 1893. 3. sz. Patriotizmus és polgári házasság, 1898. 103., 109. sz. Pápafalók és papfalók); a Keresztény Magyarországban (1888. Magyarország zsidó köztársaság, 1889. A magyar kath. klerus és az antisemitismus, Az ország elzsidósodása, 1890. A társadalom ujjá alakítása, A való és a hamis szabadság. A társadalom és népképviseletek, 1891. A zsidó-kérdés hazánkban. első díjjal kitüntetett pályamű); a Magyar Néplapban (1892. Mit akarnak a zsidók).

Parlamenti beszédei az Országgyűlési Naplóban vannak rögzítve.

Művei[szerkesztés]

  • Assisi szent Ferencz élete. Irta Chavin de Malan. Magyarítá. Pest, 1865
  • Bibliai régiségtan. I. füzet. Bibliai földrajz. U. ott, 1871 (Több nem jelent meg. Ism. Új Magyar Sion 314. 1.)
  • IX. Pius intelmei a katholikusokhoz. Ford. ...
  • Magyarázat Kudlik János fatérképéhez. Esztergom. 1879 (A székesfehérvári országos kiállításra küldött Magyarország szemléltető térképéhez)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893