Merőce
| Merőce (Merašice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Stanislav Michal |
| Irányítószám | 920 61 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | HC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 426 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Terület | 4,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″ | |
| Merőce weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Merőce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén.
Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1909-1956 között Káp tartozott hozzá.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban Alsómerőce 124 lakosából 2 magyar, 18 német és 98 szlovák anyanyelvű, ebből 100 római katolikus, 20 izraelita és 4 evangélikus vallású, Felsőmerőce 94 lakosából 22 német, 69 szlovák anyanyelvű, ebből 90 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.
1890-ben 248 lakosából 2 magyar és 199 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 313 lakosából 2 magyar és 262 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 585 lakosából 41 magyar és 502 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 609 lakosából 7 magyar és 558 csehszlovák volt.
1930-ban 669 lakosából 5 magyar, 8 német, 19 zsidó, 635 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 644 római katolikus, 20 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.
1970-ben 475 lakosából 471 szlovák volt.
1980-ban 404 lakosából 401 szlovák volt.
1991-ben 367 lakosából 366 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 386 lakosából 1 magyar és 383 szlovák volt.
2011-ben 424 lakosából 1-1 magyar, lengyel és cseh, 414 szlovák és 7 ismeretlen nemzetiségű, ebből 373 római katolikus, 10 evangélikus, 26 ismetlen vallású és 14 nem vallásos volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1917-ben Ľudovít Varga festőművész, antifasiszta harcos és mártír
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |