Tököld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tököld (Tekolďany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rang község
Első írásos említés 1310
Polgármester Alena Rolincová
Irányítószám 920 62
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség132 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület2,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tököld (Szlovákia)
Tököld
Tököld
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tököld (szlovákul Tekolďany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 14 km-re északkeletre, a Tököldi-patak felső folyásánál található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek.

A mai települést 1310-ben említik Tekulchen néven először. 1342-ben Tukulchen, 1773-ban Tekolgyany alakban szerepel a korabeli forrásokban. Első említésekor a Hont-Pázmány nembeli Kozma fia Péter birtoka volt. Később a galgóci uradalom része, az Erdődyek, majd 1642-től a Forgách család birtoka lett. Szőlőskertje volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1869-ben 123-an éltek a községben.

Vályi András szerint TÖKÖLD. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Atrakoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint F. Atraké.[2]

Fényes Elek szerint Tököld, (Tekolgyán), tót falu, Nyitra vmegyében, Rodosnához délre 1 órányira: 86 kath. lak. F. u. gróf Erdődy Józsefné. Ut. post. Nagy-Ripény.[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint Tököld, Tót-Dióstól délre, F.-Attrak mellett, 149 r. kath. tót lakossal. Postája Felső-Attrak, távirója és vasúti állomása Galgócz. Földesurai az Erdődyek voltak. 1310-ből származó feljegyzések szerint e községnek hajdan „Tökölcsény” (Tekulchen) volt a neve.[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1975 és 1990 között Felsőatrak része, ma ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 164 lakosából 161 szlovák volt.

2011-ben 149 lakosából 147 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1934-ben építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.