Felsőleszéte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőleszéte (Podolie)
2 Branc.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Vágújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Anna Čechvalová
Irányítószám 916 22
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 1952 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 17,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőleszéte (Szlovákia)
Felsőleszéte
Felsőleszéte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 17° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 17° 46′ 31″
Felsőleszéte weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőleszéte témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőleszéte (1898-ig Podola, szlovákul Podolie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 10 km-re délnyugatra fekszik, Alsóleszéte tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, a lausitzi kultúra temetőjének maradványait tárták itt fel.

A falut a 13. században Leszete néven említik először. Az 1332. évi pápai tizedjegyzésben is szerepel. Több birtokos után 1392-ben királyi adományként a Stíbor család birtoka lett. Temploma a 15. században épült, harangján nagy gótikus számjegyekkel az 1493-as évszám olvasható. Később a csejtei uradalom részeként az Országh, majd a Nádasdy család birtoka. 1695-ben az Erdődy család szerezte meg. 1715-ben 35 jobbágy és 13 zsellér háztartása volt. 1792. június 15-én Ján Kubán portáján tűz ütött ki, mely pillanatok alatt átterjedt az egész falura, a templomon és a plébánián kívül minden leégett. 1828-ban 174 házát 1217-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "PODOLLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Koritnóé, második osztálybéli" [2]

Fényes Elek szerint "Podola, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez délre 1 órányira: 1074 kath., 30 evang., 48 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei termékenyek, rétjei kétszer kaszálhatók. Vizimalma van a Dudvágh vizén. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. postája Galgócz." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2049 lakosából 1994 szlovák volt.

2011-ben 1952 lakosából 1827 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1698-ban Földesi János bölcsészdoktor, jezsuita rendi pap, könyvtárnok.
  • Itt született 1850-ben Janda Ferenc igazgató-tanító.
  • Itt nyugszik Ocskay Ignác Nyitra vármegye alispánja, majd országgyűlési követe, királyi tanácsos.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]