Kovarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovarc (Kovarce)
Kovarci templom
Kovarci templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1280
Polgármester Andrej Čopík
Irányítószám 956 15
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség1614 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Terület25,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovarc (Szlovákia)
Kovarc
Kovarc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 18° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 18° 09′ 30″
Kovarc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovarc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovarc (szlovákul Kovarce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 9 km-re délre, a Nyitra bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község alapítása a tatárjárás utáni időszakhoz kapcsolódik, amikor a kipusztult lakosság pótlására telepesek érkeztek erre a vidékre. Neve a szláv kovarci (= kovácsok) szóból származik. 1284-ben említik először. A középkorban a templomosoknak zárdájuk volt itt. Az 1280-as évektől a 14. századig a Ludányi nemzetség volt a birtokosa. Ezt követően királyi birtok, majd Csák Máté foglalta el. Ennek halála után újra a királyé, 1395-től pedig az Apponyi családé, akik 1945-ig voltak a község birtokosai. A 14. században szabad vásártartási jogot kapott és egyre inkább városias jelleget öltött. A 15. században különösen csizmadiái és fazekasai voltak híresek. 1530-ban Mehmed bég serege fosztotta ki és égette fel a községet. A török támadás megismétlődött 1599-ben és 1663-ban is, ez jelentősen visszavetette a község fejlődését. Az ismétlődő támadások miatt a település elnéptelenedett, lényegében a 17. század közepéig puszta volt. Csak 1687-ben, a török kiűzése után indult meg újra a gazdasági élet, a környezeti adottságok miatt elsősorban a szőlőtermesztés és borászat. 1715-ben szőlőskertje és 16 háza volt. 1753-ban két bognár és két asztalos család is működött a településen. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1787-ben 91 házában 824 lakos élt. 1828-ban 116 házát 811-en lakták, akik a mezőgazdaság mellett szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. században kolerajárványok is elérték a községet. A Wels és Wehle cég cukorgyára 1864-ben épült fel, mintegy 300 munkást foglalkoztatott.

Vályi András szerint "KOVARCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Aponyi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bajmóti járásban 1640dikben ki pusztította ama híres tolvaj Adamko, és a’ kár húsz ezer forintra becsűltetett. Határja jó, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai középszerűek."[2]

Fényes Elek szerint "Kovarcz, Nyitra m. tót falu, a Nyitra vize mellett, ut. p. Tapolcsántól délre egy órányira. Számlál 798 kath., 7 evang., 6 zsidó lak. Emlitésre méltók benne a kath. paroch. templom; kastély, mellyet 1640-ben Adamko zsivány-kapitány kirablott; vizimalom; termékeny földek; kövér rétek. F. u. gr. Apponyi, és Motesiczky család."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1182, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1548 lakosából 1426 szlovák volt.

2011-ben 1581 lakosából 1533 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kereszt a templom előtt

Híres személyek[szerkesztés]

  • báró Zay András (1685 – Kovarc, 1734 körül) kuruc ezredes, 1734-ben e település környékén halt meg.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]