Belesz
| Belesz (Blesovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavol Cabaj |
| Irányítószám | 956 01 (pošta Bojná) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | TO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 5,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 18° 01′ 60″48.550000°N 18.033333°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 18° 01′ 60″48.550000°N 18.033333°E | |
| Belesz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belesz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Belesz (szlovákul Blesovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 13 km-re nyugatra található.
Története
[szerkesztés]Területén az ember már az újkőkorszakban is megtelepedett. A régészek a vonaldíszes kultúra maradványait tárták itt fel.
Beleszt 1246-ban "terra nobilum de Beles" néven említik először. 1317-ben "Belhwzth", 1399-ben "Belhozth" alakban szerepel. 1390-ben a nagytapolcsányi uradalom része. A 16. századtól a Berényi és más nemes családok birtokolták. 1715-ben szőlőskertje és 16 háztartása volt. 1751-ben 25 család élt a településen. 1787-ben 33 házában 194 lakosa élt. 1828-ban 31 háza és 217 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Bellesz, (Blesovicz), tót falu, Nyitra vgyében, Bajnához 1/2 órányira: 152 kath., 50 evang., 12 zsidó lak. F. u. gr. Berényi, s mások. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 280, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 380 lakosából 365 szlovák volt.
2011-ben 334 lakosából 316 szlovák volt.
2021-ben 346 lakosából 332 (+1) szlovák, 2 (+1) magyar, 4 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek
[szerkesztés]- Egy ideig itt éltek Krman Dániel (1663-1740) szuperintendens szülei.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, a 19. században empire stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
Appony (Oponice) · Árdánfalva (Ardanovce) · Belinc (Belince) · Belesz (Blesovce) · Családka (Čeľadince) · Csermend (Čermany) · Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) · Felsőbodok (Horné Obdokovce) · Felsőcsitár (Horné Štitáre) · Felsőhelbény (Horné Chlebany) · Jác (Jacovce) · Kartolc (Krtovce) · Kálmánfalva (Kamanová) · Kerencs (Krnča) · Kisrépény (Malé Ripňany) · Kovarc (Kovarce) · Kővárhely (Podhradie) · Lipovnok (Lipovník) · Nagyrépény (Veľké Ripňany) · Nagyudvar (Veľké Dvorany) · Nemecske (Nemečky) · Nyitrabajna (Bojná) · Nyitragaráb (Chrabrany) · Nyitrakoros (Krušovce) · Nyitrakozma (Kuzmice) · Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) · Nyitraludány (Ludanice) · Nyitranémeti (Nemčice) · Nyitraörmény (Urmince) · Nyitrapereszlény (Preseľany) · Nyitraperjés (Prašice) · Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) · Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) · Nyitrateszér (Tesáre) · Nyitrazávod (Závada) · Onor (Norovce) · Práznóc (Práznovce) · Püspökfalu (Biskupová) · Radosna (Radošina) · Rajcsány (Rajčany) · Sarlóska (Lužany) · Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) · Szerbőc (Svrbice) · Szolcsány (Solčany) · Szolcsányka (Solčianky) · Szomorlovászi (Koniarovce) · Szulóc (Súlovce) · Tavarnok (Tovarníky) · Tordaméc (Tvrdomestice) · Tótdiós (Orešany) · Tótsók (Šalgovce) · Velős (Velušovce) · Végvezekény (Vozokany) |  | |
