Radimó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radimó (Radimov)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Radimó címere
Radimó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rang község
Első írásos említés 1392
Polgármester Ján Provazník
Irányítószám 908 47
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SI
Népesség
Teljes népesség535 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Terület12,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′, k. h. 17° 12′Koordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 17° 12′
Radimó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radimó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radimó (szlovákul Radimov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 10 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időkben a hallstatti kultúra embere élt. A római korban barbár település volt a területén.

A magyar állam megalakulása után a község területe a holicsi királyi uradalom része volt. A település első írásos említése 1392-ből származik, amikor Luxemburgi Zsigmond az uradalmat a lengyel származású Stíbor vajdának adja. 1437-ben a Slik, 1444-ben a Pongrácz család birtoka. 1506-ban a Czobor család szerezte meg, akik 1736-ig birtokolták, ezután a holicsi uradalmat Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc herceg vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kender termesztéssel foglalkoztak. A falunak két vizimalma volt. 1715-ben 21 jobbágy és 12 zsellér háztartása adózott. 1752-ben 62 család lakta, 1787-ben 104 házában 569 lakos élt.

Vályi András szerint „RADIMO. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Unyimhoz közel, mellynek filiája, határja jeles, első osztálybéli.”[2]

A napóleoni háborúkat követően a lakosság száma visszaesett. 1828-ban 69 háza és 483 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A járvány a porosz-osztrák háború idején, 1866-ban újra támadt. Ebben az időben nagy tűzvész is sújtotta a községet, 1898-ban újabb nagy tűzvész tört ki.

Fényes Elek szerint „Radimo, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbellhez északra egy órányira: 429 kath., 18 zsidó lak., juhtartással, s kender-termesztéssel. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics.”[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 774, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 579 lakosából 563 szlovák volt.

2011-ben 580 lakosából 553 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu régi gótikus temploma nem maradt fenn. Szent Zsuzsanna vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729 és 1734 között épült. Orgonáját 1890-ben építették. Régi nagyharangját 1916-ban háborús célokra vették igénybe.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]