Tótsók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tótsók (Šalgovce)
Šalgovce, Kaštieľ.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióFelső-Nyitra
Rang község
Első írásos említés 1275
Polgármester Tibor Púček
Irányítószám 956 06
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség514 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület8,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótsók (Szlovákia)
Tótsók
Tótsók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″
Tótsók weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótsók (szlovákul Šalgovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 10 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

A települést 1156-ban Seka alakban említik először. Később Swk vagy Swk Sclauorum néven szerepel a korabeli forrásokban. A 13.–15. században a nyitrai váruradalom része. 1434-ben a helyi nemes Sooky család, részben pedig a Csery és Sándor családok birtoka. 1598-ban elpusztította a török. 1715-ben 30, 1720-ban 39 háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint SOK. Magyar, és Tót Sok. Két elegyes faluk Nyitra Várm. földes Uraik B. Hellenbach, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is, fekszik egygyik Ardóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; másik tót Dióshoz nem meszsze; határjok középszerű, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

Fényes Elek szerint Sók, (Tót), (Salgovicz), tót falu, Nyitra vgyében, Radosnyához délre 1 órányira, 477 kath., 52 zsidó lak. Bortermesztés; synagoga. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint Tót-Sók, Tót-Dióstól északra, ettől alig egy kilométernyire, 420 r. kath. vallásu tót és kevés német ajku lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A községben egy régi nemesi kúria van, mely a Csery-család ősi fészke volt. Ez a birtokkal együtt a slavniczai Sándor-családra szállott, kiktől Sulkovszky Sándor herceg tulajdonába ment át. A község 1275-ben „Suuk” néven, mint nyitrai várbirtok van feljegyezve.[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A háború után lakói főként a nagybirtokokon dolgoztak, melyeket 1945 után felparcelláztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 530, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 534 lakosából 532 szlovák volt.

2011-ben 503 lakosából 485 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélya 1760-ban épült barokk-klasszicista stílusban, 1871-ben átépítették.
  • Az egykori nagybirtok intézői épülete 1775-ben épült, 1862-ben renoválták.
  • Sírbolt a 19. század elejéről.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]