Szolcsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szolcsány (Solčany)
Szolcsányi utcakép
Szolcsányi utcakép
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Juraj Soboňa
Irányítószám 956 17
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség2465 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület20,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szolcsány (Szlovákia)
Szolcsány
Szolcsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″
Szolcsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsány (szlovákul Solčany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 3 km-re délkeletre, a Bebrava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a Középső-Nyitramente legrégibb települése állt itt. A terület lakott volt a római korban és a nagymorva korban is.

A mai település első írásos említése 1113-ban "Celsan" alakban történt. 1245-ben "Scelchan", 1337-ben "Scelechen", 1773-ban pedig "Soczany" néven említik a korabeli források. Szolcsány a 14. század végéig királyi birtok volt. A 13. és 14. század fordulóján nagy falunak számított, mely plébániával is rendelkezett. A 14. század második felében városias jelleget öltött és Nagyszolcsányként kezték említeni. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond és Mária királynő komornájának, Ilonának és Miklós nevű férjének, Csetneki László fiának adta. Mivel a párnak nem volt örököse, 1426-ban a király Miklós testvéreinek, Lászlónak és Jánosnak adományozta. 1435-ben már ismét királyi birtok, ekkor Zsigmond a Forgách családnak adta zálogbirtokként. A család egyik tagja, Forgách Pál a falu neve után a „Paulus de Zelchen” nevet kezdte használni. 1468-ban házasság révén a russói váruradalom része lett és a 18. század végéig oda tartozott.

1591-től a Tapolcsányi családé volt. A 16. és 17. században a török háromszor rabolta ki a települést. A Rákóczi-szabadságharc után Szolcsány birtokosai a Balassák, a Zichyk, majd a Keglevichek és Koháryak voltak. 1715-ben 34, 1720-ban 45 ház állt a településen. 1787-ben 88 házában 684 lakos élt. 1828-ban 117 háza volt 815 lakossal. Lakói földművességgel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század elején új birtokosa lett a községnek: az olasz származású Odescalchi család, akik 1818-ban reprezentatív klasszicista kastélyt építettek ide. A kastélyt kiterjedt park övezte. 1831-ben Odescalchi Ágoston cukorgyárat alapított a településen, mely abban az időben nemcsak a Felvidék, hanem az egész ország legnagyobb ilyen üzeme volt. A gyár az 1860-as években beszüntette a termelést, mivel az alapító fia már nem kívánta folytatni ezt a tevékenységet. A helyén pálinkafőzde kezdte meg működését.

Vályi András szerint " SZOLCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik N. Szerdahelyhez 1/4 mértföldnyire; Ispotállya is van, az előtt Mezőváros vólt, határja jó, tulajdonságai Aponyéhoz hasonlítanak."[2]

Fényes Elek szerint " Szolcsán, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, ut. p. Tapolcsánhoz 3/4 mfld, 809 kath., 6 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, kastélya, igen jó rétjei, tehenészete. F. u. h. Odeschalchi."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsán, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól délkeletre, alig 3 kmre, 1201 r. kath. lakossal, kik legnagyobbrészt tótok. Postája helyben van, táviró-, és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, a mennyiben már 1397-iki okmányokban is szó van róla. Kegyura herczeg Odescalchy Livius, kinek itt gazdagon berendezett kastélya, szép parkja és uradalma van. A kastélyt herczeg Odescalchy Anna, szül. Zichy grófnő építtette. A községben szeszgyár is van. Földesurai 1245-ben Berencsvár urai voltak, 1591-ben Tapolcsányi János, azután a Keglevichek és később az Odescalchyak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1094 lakosából 970 szlovák és 8 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1201 lakosából 1094 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1288 lakosából 1175 szlovák és 58 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1375 lakosából 1295 szlovák, 51 német és 29 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1518 lakosából 1509 csehszlovák és 1 magyar volt.

1930-ban 1698 lakosából 1684 csehszlovák, 9 zsidó, 3 német és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1682 római katolikus, 11 izraelita és 5 evangélikus vallású.

1991-ben 2352 lakosából 2340 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 2489 lakosából 2475 szlovák és 3 magyar volt.

2011-ben 2467 lakosából 2429 szlovák, 3 cseh, 2 magyar, 1-1 német, lengyel, szerb és morva, 5 egyéb, továbbá 24 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1837-ben Odescalchi Artúr földbirtokos, az MTA tagja.
  • Itt született 1937-ben Anton Švajlen olimpiai ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, kapus.
  • Itt született 1950-ben Anton Ondruš csehszlovák válogatott labdarúgó.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt és 1397-ben már állt. A 18. században átépítették.
  • Az Odescalchi-kastély 1818-ban épült klasszicista stílusban, a 20. század elején átépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Vavák, J. 2004: Archeologické nálezy zo Solčian. AVANS 2003, 199-200.
  • 1899 Zvyky a obyčaje v Solčanoch. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti IV.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Solčany
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsány témájú médiaállományokat.