Szolcsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolcsány (Solčany)
Szolcsányi utcakép
Szolcsányi utcakép
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Juraj Soboňa
Irányítószám 956 17
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 2467 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 175 m
Terület 20,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szolcsány (Szlovákia)
Szolcsány
Szolcsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″
Szolcsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsány (szlovákul Solčany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában, Nagytapolcsánytól 3 km-re délkeletre, a Bebrava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a Középső-Nyitramente legrégibb települése állt itt. A terület lakott volt a római korban és a nagymorva korban is.

A mai település első írásos említése 1113-ban "Celsan" alakban történt. 1245-ben "Scelchan", 1337-ben "Scelechen", 1773-ban pedig "Soczany" néven említik a korabeli források. Szolcsány a 14. század végéig királyi birtok volt. A 13. és 14. század fordulóján nagy falunak számított, mely plébániával is rendelkezett. A 14. század második felében városias jelleget öltött és Nagyszolcsányként kezték említeni. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond és Mária királynő komornájának, Ilonának és Miklós nevű férjének, Csetneki László fiának adta. Mivel a párnak nem volt örököse, 1426-ban a király Miklós testvéreinek, Lászlónak és Jánosnak adományozta. 1435-ben már ismét királyi birtok, ekkor Zsigmond a Forgách családnak adta zálogbirtokként. A család egyik tagja, Forgách Pál a falu neve után a „Paulus de Zelchen” nevet kezdte használni. 1468-ban házasság révén a russói váruradalom része lett és a 18. század végéig oda tartozott.

1591-től a Tapolcsányi családé volt. A 16. és 17. században a török háromszor rabolta ki a települést. A Rákóczi-szabadságharc után Szolcsány birtokosai a Balassák, a Zichyk, majd a Keglevichek és Koháryak voltak. 1715-ben 34, 1720-ban 45 ház állt a településen. 1787-ben 88 házában 684 lakos élt. 1828-ban 117 háza volt 815 lakossal. Lakói földművességgel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század elején új birtokosa lett a községnek: az olasz származású Odescalchi család, akik 1818-ban reprezentatív klasszicista kastélyt építettek ide. A kastélyt kiterjedt park övezte. 1831-ben Odescalchi Ágoston cukorgyárat alapított a településen, mely abban az időben nemcsak a Felvidék, hanem az egész ország legnagyobb ilyen üzeme volt. A gyár az 1860-as években beszüntette a termelést, mivel az alapító fia már nem kívánta folytatni ezt a tevékenységet. A helyén pálinkafőzde kezdte meg működését.

Vályi András szerint " SZOLCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik N. Szerdahelyhez 1/4 mértföldnyire; Ispotállya is van, az előtt Mezőváros vólt, határja jó, tulajdonságai Aponyéhoz hasonlítanak." [2]

Fényes Elek szerint " Szolcsán, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, ut. p. Tapolcsánhoz 3/4 mfld, 809 kath., 6 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, kastélya, igen jó rétjei, tehenészete. F. u. h. Odeschalchi." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsán, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól délkeletre, alig 3 kmre, 1201 r. kath. lakossal, kik legnagyobbrészt tótok. Postája helyben van, táviró-, és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, a mennyiben már 1397-iki okmányokban is szó van róla. Kegyura herczeg Odescalchy Livius, kinek itt gazdagon berendezett kastélya, szép parkja és uradalma van. A kastélyt herczeg Odescalchy Anna, szül. Zichy grófnő építtette. A községben szeszgyár is van. Földesurai 1245-ben Berencsvár urai voltak, 1591-ben Tapolcsányi János, azután a Keglevichek és később az Odescalchyak." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1375 lakosából 1295 szlovák, 51 német és 29 magyar.

2001-ben 2489 lakosából 2475 szlovák volt.

2011-ben 2467 lakosából 2429 szlovák, 3 cseh, 2 magyar, 1-1 német, lengyel, szerb és morva, 5 egyéb, továbbá 24 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt és 1397-ben már állt. A 18. században átépítették.
  • Az Odescalchi-kastély 1818-ban épült klasszicista stílusban, a 20. század elején átépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Vavák, J. 2004: Archeologické nálezy zo Solčian. AVANS 2003, 199-200.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsány témájú médiaállományokat.