Csermend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csermend
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióTribečsko-Inovecký
Rang község
Polgármester Radovan Bobula
Irányítószám 956 08 (pošta Horné Obdokovce)
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 383 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület10,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csermend (Szlovákia)
Csermend
Csermend
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 02′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 02′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csermend (szlovákul Čermany, németül Tscherman) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 16 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1257-ben "Chermen" néven említik először. 1264-ben "Chermel", 1285-ben "Chermen", 1330-ban "Churmen" alakban említik. Első, Szent Imre herceg tiszteletére szentelt temploma 1294-ben már állt. Kezdetben a Vicsápi család birtoka, majd több család osztozott rajta. 1715-ben szőlőskertje és 11 háztartása volt. 1753-ban 36 család élt a faluban. 1787-ben 41 házában 314 lakos élt. 1828-ban 45 házát 315-en lakták. 1860-ban a Splényiektől Hannoverből és Oldenburgból érkezett német telepesek vásárolták meg. Lakói favágók, erdei munkások, földművesek voltak.

Vályi András szerint "CSERMÉND. Csermányi. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai Bazsó, ’s Péterfy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik halmon Nagy Tapoltsántól egy mértföldnyire; vagyon ugyan szőleje is, és legelője elegendő, földgye első Osztálybéli, piatzozása, malma mint Bodóknak; de mivel tsekély tűzi fája lévén, tsak venyegével tüzelnek, és réttyei második Osztálybéliek, ugyan a’ második Osztályba számláltatott."[2]

Fényes Elek szerint "Csermend, (Csermely), tót falu, Nyitra vgyében, 250 kath., 10 evang., 11 zsidó lak. Erdő; szőlőhegy; katholikus paroch. templom. F. u. gr. Berényi Sigmond. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 620, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 394 lakosából 382 szlovák volt.

2011-ben 383 lakosából 359 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1796-ban épült klasszicista stílusban, a korábbi reneszánsz templom helyén.
  • 2005-ben a faluban emlékkeresztet állítottak az egykori német lakosok emlékére.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]