Velős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Velős (Velušovce)
Velušovce - kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1389
Polgármester Rastislav Zemánik
Irányítószám 955 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 506 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület5,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velős (Szlovákia)
Velős
Velős
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″
Velős weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velős témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velős (1899-ig Velusócz, szlovákul Velušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1389-ben "Welys" néven említik először. 1461-ben "Welyz" alakban említik. A nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1570-ben 10 család élt a faluban. 1715-ben 11, 1720-ban 23 háztartása adózott. A Colloredo, majd az Erdődy család birtokolta. 1828-ban 34 házában 263 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. és 20. században a Stummer család birtokában állt.

Vályi András szerint " VELUSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavadához nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Podhragyáé."[2]

Fényes Elek szerint " Velusócz, Nyitra m. tót falu, Zavada fil., 226 kathol., 6 zsidó lak. Szép erdő; sovány határ. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Velusócz, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, Nagy-Jácztól északnyugotra, 305 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Földesura a Colloredo, később az Erdődy család volt. A XIV. század végén azonban még Tapolcsány várához tartozó birtok volt és „Welys” néven szerepelt."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 505 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 506 lakosából 503 szlovák.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.