Velős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Velős (Velušovce)
Velušovce - kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1389
Polgármester Rastislav Zemánik
Irányítószám 955 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 506 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 224 m
Terület 5,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velős (Szlovákia)
Velős
Velős
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″
Velős weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velős témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velős (1899-ig Velusócz, szlovákul Velušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1389-ben "Welys" néven említik először. 1461-ben "Welyz" alakban említik. A nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1570-ben 10 család élt a faluban. 1715-ben 11, 1720-ban 23 háztartása adózott. A Colloredo, majd az Erdődy család birtokolta. 1828-ban 34 házában 263 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. és 20. században a Stummer család birtokában állt.

Vályi András szerint " VELUSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavadához nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Podhragyáé." [2]

Fényes Elek szerint " Velusócz, Nyitra m. tót falu, Zavada fil., 226 kathol., 6 zsidó lak. Szép erdő; sovány határ. F. u. gr. Erdődy Józsefnő." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Velusócz, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, Nagy-Jácztól északnyugotra, 305 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Földesura a Colloredo, később az Erdődy család volt. A XIV. század végén azonban még Tapolcsány várához tartozó birtok volt és „Welys” néven szerepelt." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 505 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 506 lakosából 503 szlovák.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.