Árdánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árdánfalva
Árdánfalva temploma
Árdánfalva temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitrai
Rang község
Polgármester Ľubomíra Ondrejková
Irányítószám 956 06 (pošta Šalgovce)
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 203 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
Terület6,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árdánfalva (Szlovákia)
Árdánfalva
Árdánfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′, k. h. 17° 54′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 17° 54′
Árdánfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árdánfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árdánfalva (1899-ig Ardanócz, szlovákul Ardanovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 11 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1317-ben "Jardan" néven említik először. 1411-től részben a nyitrai káptalan birtokolta, a 17. századtól részben a nyitrai püspökségé, mely 1777-ben elcserélte. 1715-ben szőlőskertje és 19 háztartása volt. 1785-ben 44 házában 244 lakos élt.

Vályi András szerint "ARDANÓCZ. Tótfalu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalan, lakosai katólikusok, fekszik Galgótztól egy, és 3/4 mértföldnyire. Határja meglehetős, fája mind a’ kétféle elegendő, szőlő hegyei termékenyek, ezen kivül abrontsokat készítenek lakosai, meszet is égetnek; legelője elegendő, réttyei első Osztálybéliek, piatzozása közel, a’ Radosnai malomban alkalmatos örlések, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Ardanócz, tót falu, Nyitra vgyében, Radosna mellett, 250 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal, s borterméssel. F. u. a nyitrai püspök. Fekszik egy hegy tövében, Nagy Ripényhez 3/4 óra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ardanócz, kis tót község, erdős völgyben fekszik. Lakosainak száma 245, vallásuk r. kath. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A XIV. század elején Vecsey Bertalan volt a földesura. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1503-ban épült és akkori kegyura a Csery-család volt. 1705 körül ujraépítették és ebben az időben a kegyúri jog a nyitrai püspökre szállott. Sírboltjában a Csery-család tagjai nyugosznak. A plébánia 1397-ben keletkezett. A templomban egy díszes aranyozott ezüst-kelyhet őriznek, rajta a Csery-család czímerével, melyet Csery János, Ocskay Rózsa és Gillány József adományoztak az egyháznak. A község földesurai előbb a Vecseyek, azután a Csery-család, később a nyitrai püspök voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Ezután lakói főként földművelésből és a nagybirtokokon végzett mezőgazdasági munkákból éltek. A második világháború idején lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 331, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 235 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 223 lakosából 220 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]