Árdánfalva
| Árdánfalva (Ardanovce) | |
 | |
| Árdánfalva temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľubomíra Ondrejková |
| Irányítószám | 956 06 (pošta Šalgovce) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | TO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 251 m |
| Terület | 6,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 17° 54′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 17° 54′ 18″ | |
| Árdánfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árdánfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Árdánfalva (1899-ig Ardanócz, szlovákul Ardanovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Pöstyéntől 11 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1317-ben "Jardan" néven említik először. 1411-től részben a nyitrai káptalan birtokolta, a 17. századtól részben a nyitrai püspökségé, mely 1777-ben elcserélte. 1715-ben szőlőskertje és 19 háztartása volt. 1785-ben 44 házában 244 lakos élt.
Vályi András szerint "ARDANÓCZ. Tótfalu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalan, lakosai katólikusok, fekszik Galgótztól egy, és 3/4 mértföldnyire. Határja meglehetős, fája mind a’ kétféle elegendő, szőlő hegyei termékenyek, ezen kivül abrontsokat készítenek lakosai, meszet is égetnek; legelője elegendő, réttyei első Osztálybéliek, piatzozása közel, a’ Radosnai malomban alkalmatos örlések, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Ardanócz, tót falu, Nyitra vgyében, Radosna mellett, 250 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal, s borterméssel. F. u. a nyitrai püspök. Fekszik egy hegy tövében, Nagy Ripényhez 3/4 óra."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ardanócz, kis tót község, erdős völgyben fekszik. Lakosainak száma 245, vallásuk r. kath. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A XIV. század elején Vecsey Bertalan volt a földesura. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1503-ban épült és akkori kegyura a Csery-család volt. 1705 körül ujraépítették és ebben az időben a kegyúri jog a nyitrai püspökre szállott. Sírboltjában a Csery-család tagjai nyugosznak. A plébánia 1397-ben keletkezett. A templomban egy díszes aranyozott ezüst-kelyhet őriznek, rajta a Csery-család czímerével, melyet Csery János, Ocskay Rózsa és Gillány József adományoztak az egyháznak. A község földesurai előbb a Vecseyek, azután a Csery-család, később a nyitrai püspök voltak."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Ezután lakói főként földművelésből és a nagybirtokokon végzett mezőgazdasági munkákból éltek. A második világháború idején lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 331, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 235 lakosából 233 szlovák volt.
2011-ben 223 lakosából 220 szlovák volt.
2021-ben 204 lakosából 197 (+1) szlovák, 3 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Jancsó András (1756-1824) katolikus lelkész.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1503-ban épült későgótikus stílusban. 1705-ben barokk stílusban építették át. 1753-1754-ben bővítették.
- A plébánia épülete 1787-ben épült klasszicista stílusban, 1804-ben megújították.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
Appony (Oponice) · Árdánfalva (Ardanovce) · Belinc (Belince) · Belesz (Blesovce) · Családka (Čeľadince) · Csermend (Čermany) · Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) · Felsőbodok (Horné Obdokovce) · Felsőcsitár (Horné Štitáre) · Felsőhelbény (Horné Chlebany) · Jác (Jacovce) · Kartolc (Krtovce) · Kálmánfalva (Kamanová) · Kerencs (Krnča) · Kisrépény (Malé Ripňany) · Kovarc (Kovarce) · Kővárhely (Podhradie) · Lipovnok (Lipovník) · Nagyrépény (Veľké Ripňany) · Nagyudvar (Veľké Dvorany) · Nemecske (Nemečky) · Nyitrabajna (Bojná) · Nyitragaráb (Chrabrany) · Nyitrakoros (Krušovce) · Nyitrakozma (Kuzmice) · Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) · Nyitraludány (Ludanice) · Nyitranémeti (Nemčice) · Nyitraörmény (Urmince) · Nyitrapereszlény (Preseľany) · Nyitraperjés (Prašice) · Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) · Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) · Nyitrateszér (Tesáre) · Nyitrazávod (Závada) · Onor (Norovce) · Práznóc (Práznovce) · Püspökfalu (Biskupová) · Radosna (Radošina) · Rajcsány (Rajčany) · Sarlóska (Lužany) · Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) · Szerbőc (Svrbice) · Szolcsány (Solčany) · Szolcsányka (Solčianky) · Szomorlovászi (Koniarovce) · Szulóc (Súlovce) · Tavarnok (Tovarníky) · Tordaméc (Tvrdomestice) · Tótdiós (Orešany) · Tótsók (Šalgovce) · Velős (Velušovce) · Végvezekény (Vozokany) |  | |
