Szomorlovászi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szomorlovászi (Koniarovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1264
Polgármester Miroslav Konštiak
Irányítószám 956 13
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 632 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség173 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület3,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szomorlovászi (Szlovákia)
Szomorlovászi
Szomorlovászi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 18° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 18° 05′ 30″
Szomorlovászi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szomorlovászi (szlovákul Koniarovce, korábban Lovasovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 1903-ban egyesítették Lovászit és Szomorfalut.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 14 km-re északra, a Nyitra jobb partján.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek, a vonaldíszes kultúra emlékeit tárták fel itt. A kora bronzkorban a hévmagyarádi kultúra, a lausitzi kultúra, később a latén kor népe élt ezen a vidéken.

Lovászi[szerkesztés]

Lovászi települést a 11. században királyi szolgálatban álló lovászok alapították, 1264-ben "Luaz" alakban említik először. 1532-ben "Lowazy" néven szerepel. 1295-ben az esztergomi érsekség birtoka, a 15.–16. században Ghymes várának tartozéka. A 17. században a nyitrapereszlényi uradalom része. A 15. századtól részben a nyitrai püspökség és az Apponyi család birtoka. A 18. században a Zay családé. 1715-ben szőlőkertje és 8 adózó háztartása létezett. 1787-ben 26 házában 186 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 275 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LOVÁSZI. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Pereszlényhez, nem meszsze, határja is ollyan, mint Pereszlényé." [2]

Fényes Elek szerint " Lovászi (Lovaszovicz), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra mellett: 238 kath., 20 zsidó lak., s igen jó termékeny határral. F. u. többen. Ut. posta Nyitra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Lovászi, a Nyitra jobb partján, a járás legdélrébb fekvő helysége, melynek magyar lakosai az idők folyamán eltótosodtak. Legutóbb a 262 lakos közt csak 51 magyart találtak. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szomorfalu. A községet két ízben tűzvész tette tönkre. Igy 1825-ben és 1894-ben. Földesura a XVI. század első felében a nyitrai püspök volt, később pedig a Tompa-család." [4]

Szomorfalva[szerkesztés]

Szomorfalva 1356-ban szerepel először írott forrásban "Zamard" alakban. A Szomor család birtoka volt, majd a 16. századtól a nyitrai püspökségé. Később a Tompa, Buzásy, Charada, Ghyllányi és Ordódy családoké, részben pedig az elefánti pálos kolostoré volt. 1903-ban csatolták Lovászihoz.

Vályi András szerint "SZOMORFALVA. Elegyes két falu Nyitra Várm. egygyiknek földes Ura Búzási Uraság, ez fekszik Pereszlényhez közel; másiknak földes Ura B. Splényi Úr, ez fekszik Diveknek szomszédságában, és azoknak filiáji; lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik középszerűek, vagyonnyaik is." [2]

Fényes Elek szerint "Szomorfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Divék filial. 95 kath. lak. F. u. Divéky és Rudnay család. Ut. p. Privigye."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szomorfalu a járás déli csúcsán, a Nyitra jobb partján, Körtvélyes és Lovászi közt, kis tót község, összesen csak 98 r. kath. lakossal. Van itt posta-, táviró- és vasúti állomás. 1356-ban „Szomord” (Zamard) néven szerepelt. A községben állami elemi iskola van. Földesurai voltak 1500 körül a Zomor család, később a Buzásy, Charada, Ghylányi és Ordódy családok. Itt a Nyitra-folyón szép és modern szerkezetű vashíd vezet át." [4]

A trianoni békeszerződésig az egyesített település Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 481, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 635 lakosából 633 szlovák volt.

2011-ben 623 lakosából 610 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk kastélya a 18. században épült, később átépítették.
  • Klasszicista kápolnája a 19. században épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]