Sarlóska
| Sarlóska (Lužany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1399 | ||
| Polgármester | Ľubomír Goga | ||
| Irányítószám | 956 07 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 229 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 179 m | ||
| Terület | 3,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sarlóska weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlóska témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sarlóska (1899-ig Sarluska, szlovákul Lužany, korábban Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagytapolcsánytól 12 km-re délnyugatra, a Vezekényi-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területén a korai bronzkorhoz kapcsolható nyitrai kultúra csontvázas temetkezéseit és a velaticei kultúra sírjait tárták fel.
1113-ban a zoborhegyi kolostor birtokainak határleírásában "Sarlou" néven említik először. A falu maga 1399-ben "Sarlow" alakban tűnik fel először. 1409-ben "Nogsarlow" a neve. A 16. századig a nyitrai káptalan birtoka, később a Berényi családé. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 8 ház állt a községben. 1787-ben 18 házában 144 lakos élt. 1828-ban 12 háza volt 156 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849-ben Stift József sarluskai földbirtokost Pozsonyban kivégezték, amiért a szabadságharc oldalán agitált.[2] 1877-től a Stummer és Leonhard családnak voltak itt nagyobb birtokai.
Vályi András szerint "SARLUSKA. Két falu Nyitra Várm. egyiknek földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, másiknak pedig G. Berényi, és több Urak; ez fekszik Rippényhez közel, mellynek filiája; ama’ pedig Üzbeghez közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék is, határbéli földgye egygyiknek jó, ’s Molnoséhoz majd hasonlító; de a’ másiké soványabb."[3]
Fényes Elek szerint "Sarluska, tót falu, Nyitra vgyében, a thuróczi postautban. N. Ripényhez 1/4 órányira, 135 kath., 10 zsidó lak. F. u. gr. Berényi."[4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sarluska, a vezekényi patak mellett az u. n. Kigyó-völgyben fekvő község. Lakosai túlnyomóan tótajkuak, számuk csupán 120, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Rippény, táviró- és vasúti állomása Ludány. E község 1358-ban „Sarlow” néven említtetik. Földesurai a Berényiek voltak. Jelenleg Leonhardy Kurtnak van itt nagyobb birtoka."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 204 | 209 | 202 | 229 |
| Különbség | +2,45 % | -3,34 % | +13,36 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 224 | 229 |
| Eltérés | +2,23 % |
1910-ben 119 lakosából 112 szlovák, 6 német és 1 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 204 szlovák lakosa volt.
2011-ben 203 lakosából 202 szlovák volt.
2021-ben 225 lakosából 223 szlovák, 1 magyar, (+1) cigány és 1 egyéb nemzetiségű volt.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ ma7.sk; ma7.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Obce info.sk
- Sarlóska Szlovákia térképén

