Ugrás a tartalomhoz

Sarlóska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Sarlóskáról szól. Hasonló címmel lásd még: Sarlókajsza.
Ez a szócikk Sarlóskáról (szlovákul Lužany) szól. Hasonló címmel lásd még: Lužany (egyértelműsítő lap).
Sarlóska (Lužany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1399
PolgármesterĽubomír Goga
Irányítószám956 07
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség225 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület3,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″48.516667°N 18.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″48.516667°N 18.016667°E
Sarlóska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlóska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sarlóska (1899-ig Sarluska, szlovákul Lužany, korábban Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 12 km-re délnyugatra, a Vezekényi-patak mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén a korai bronzkorhoz kapcsolható nyitrai kultúra csontvázas temetkezéseit és a velaticei kultúra sírjait tárták fel.

1113-ban a zoborhegyi kolostor birtokainak határleírásában "Sarlou" néven említik először. A falu maga 1399-ben "Sarlow" alakban tűnik fel először. 1409-ben "Nogsarlow" a neve. A 16. századig a nyitrai káptalan birtoka, később a Berényi családé. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 8 ház állt a községben. 1787-ben 18 házában 144 lakos élt. 1828-ban 12 háza volt 156 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1877-től a Stummer és Leonhard családnak voltak itt nagyobb birtokai.

Vályi András szerint "SARLUSKA. Két falu Nyitra Várm. egyiknek földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, másiknak pedig G. Berényi, és több Urak; ez fekszik Rippényhez közel, mellynek filiája; ama’ pedig Üzbeghez közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék is, határbéli földgye egygyiknek jó, ’s Molnoséhoz majd hasonlító; de a’ másiké soványabb."[2]

Fényes Elek szerint "Sarluska, tót falu, Nyitra vgyében, a thuróczi postautban. N. Ripényhez 1/4 órányira, 135 kath., 10 zsidó lak. F. u. gr. Berényi."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sarluska, a vezekényi patak mellett az u. n. Kigyó-völgyben fekvő község. Lakosai túlnyomóan tótajkuak, számuk csupán 120, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Rippény, táviró- és vasúti állomása Ludány. E község 1358-ban „Sarlow” néven említtetik. Földesurai a Berényiek voltak. Jelenleg Leonhardy Kurtnak van itt nagyobb birtoka."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 119 lakosából 112 szlovák, 6 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 204 szlovák lakosa volt.

2011-ben 203 lakosából 202 szlovák volt.

2021-ben 225 lakosából 223 szlovák, 1 magyar, (+1) cigány és 1 egyéb nemzetiségű volt.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sarlóska&oldid=26929625”