Szulóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szulóc (Súlovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1244
Polgármester Gabriel Svorad
Irányítószám 956 14
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 482 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 12,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szulóc (Szlovákia)
Szulóc
Szulóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 45″, k. h. 18° 10′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 45″, k. h. 18° 10′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szulóc (szlovákul Súlovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 14 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1244-ben "Dubnice" néven említik először, a nyitrai váruradalom része volt. 1261-ben "Dubnicze", 1312-ben "Zuloch", 1326-ban "Zoloch cum terris Podlusan, Carab et Dubnicha", 1406-ban "Dwbnicza a. n. Zwlocz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1256-ban és 1262-ben a nyitrai káptalan faluja volt. 1715-ben 74 háza és 276 lakosa volt. 1828-ban 60 házában 414 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később idénymunkákat is vállaltak.

Vályi András szerint " SZULÓCZ. Szulovcze. Tót falu nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Aponyhoz közel, és annak filiája; határja jó, javai többfélék." [2]

Fényes Elek szerint " Szulocz, tót falu, Nyitra vmegyében, K. Apony filiálisa: 409 kath., 6 evang. lak. F. u. gr. Apponyi József." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szulócz, nyitravölgyi tót község, Apponytól keletre, 512, túlnyomó számban r. kath. vallásu lakossal. Posta és táviró Appony, vasúti állomása Szomorfalu. E község a régi okmányokban következetesen két név alatt, mint ugyanaz a hely szerepel. A XIII. században „Dubnicze”, a XIV. században pedig felváltva hol „Dubnicze”, hol pedig „Zulócz” néven említtetik, mint nyitrai várbirtok. A nyitrai székes káptalannak itt nagyobb kiterjedésü birtoka van." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 504 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 482 lakosából 479 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]