Ugrás a tartalomhoz

Szulóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szulóc (Súlovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterGabriel Svorad
Irányítószám956 14
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület12,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 10′48.466667°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 10′48.466667°N 18.166667°E
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szulóc (szlovákul Súlovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 14 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1244-ben "Dubnice" néven említik először, a nyitrai váruradalom része volt. 1261-ben "Dubnicze", 1312-ben "Zuloch", 1326-ban "Zoloch cum terris Podlusan, Carab et Dubnicha", 1406-ban "Dwbnicza a. n. Zwlocz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1256-ban és 1262-ben a nyitrai káptalan faluja volt. 1715-ben 74 háza és 276 lakosa volt. 1828-ban 60 házában 414 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később idénymunkákat is vállaltak.

Vályi András szerint " SZULÓCZ. Szulovcze. Tót falu nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Aponyhoz közel, és annak filiája; határja jó, javai többfélék."[2]

Fényes Elek szerint " Szulocz, tót falu, Nyitra vmegyében, K. Apony filiálisa: 409 kath., 6 evang. lak. F. u. gr. Apponyi József."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szulócz, nyitravölgyi tót község, Apponytól keletre, 512, túlnyomó számban r. kath. vallásu lakossal. Posta és táviró Appony, vasúti állomása Szomorfalu. E község a régi okmányokban következetesen két név alatt, mint ugyanaz a hely szerepel. A XIII. században „Dubnicze”, a XIV. században pedig felváltva hol „Dubnicze”, hol pedig „Zulócz” néven említtetik, mint nyitrai várbirtok. A nyitrai székes káptalannak itt nagyobb kiterjedésü birtoka van."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 504 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 482 lakosából 479 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.