Nyitrabajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyitrabajna (Bojná)
Bojná1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Jozef Stankovský
Irányítószám 956 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség2037 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület33,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitrabajna (Szlovákia)
Nyitrabajna
Nyitrabajna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 18° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 18° 03′ 30″
Nyitrabajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrabajna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrabajna (szlovákul Bojná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re nyugatra, a Bojnianka-patak völgyében fekszik, Kisudvar tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a falu kataszterében a szláv Nyitrai Hercegség egyik igazgatási központja állt. A Valy nevű dűlőben számos nagymorva, illetve a kereszténységgel összefüggő lelet (harang, arany plakettek) került elő.

A mai települést 1424-ben Bayna néven említik először. Temetvény várának uradalmához tartozott. A 16. században a Báthori-család birtoka. 1638-ban a galgóci uradalom része. 1711-ben két céh működött a településen, a kalaposoké és a cipészeké. 1712-ben már csizmadia céhe is volt. 1715-ben 73 adózó háztartást számláltak a faluban. 1753-ban 141 család élt itt. 1787-ben 174 házában 1118 lakos élt. 1801 és 1848 között vásártartási joggal rendelkező mezőváros. Kőművesei a nagyobb bécsi és budapesti építkezéseken dolgoztak.

Vályi András szerint "BAJNA. Népes Mező Város Nyitra Vurmegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies halmon helyheztetve Bodóktól nem külömben Tapoltsántol is egy mértföldnyire. Lakosai inkább a’ gazdáskodási munkával, mint mesterségeknek űzésével foglalatoskodnak; határjában tűzi és épűletre való fája elég, szőlő kegyei nagyok, gyümöltsös kertyei szépek, legelőjők, ’s hasznok piatzok helyben, külömbféle kézi munkával is kereshetnek, meglehetős héti, és országos vásárjok lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, termő földgyeik középszerűek, de réttyeik kiváltképen jók, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bajna, (Bogna), tót m. város, Nyitra vgyében, Nyitrától északra 4 mfdnyire: 975 kath., 8 evang., 28 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, synagóga; egy szép emeletes katonaispotály 45 beteg számára. Határa termékeny; bort termeszt; róla nevezett patakja több liszt- és egy deszka- vagy fűrészmalmot forgat. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Nagy-Tapolcsány."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1663 lakosából 1507 szlovák, 90 magyar, 55 német és 11 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 1969 lakosából 1944 szlovák volt.

2011-ben 2013 lakosából 1883 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Harmat Artúr, 1903-ig Hubacsek, (1885-1962) katolikus egyházi zeneszerző, a Zeneakadémia tanára, karnagy.
  • Kisudvaron született 1823-ban Mennyey József pedagógiai író.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]