Práznóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Práznóc (Práznovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1183
Polgármester Jaroslav Blina
Irányítószám 955 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 962 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 168 m
Terület 11,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Práznóc (Szlovákia)
Práznóc
Práznóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 18° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 18° 12′ 50″
Práznóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Práznóc (szlovákul Práznovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 3 km-re keletre, a Nyitra bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Eredetileg nemesi település, melyet 1183-ban "Proznouch" alakban említenek először. 1287-ben "Prezniche", 1354-ben "Preznolch", 1401-ben "Praznolch" néven említik. Kezdetben Nyitra várának tartozéka volt, később Csák Máté birtoka, majd 1326-tól a Práznóczi családé, később több nemesi családé. 1556-ban malma és 6 portája állt. 1715-ben 8 háztartása adózott. 1778-ban 7 nemesi, valamint 9 jobbágy és zsellérháza volt. 1828-ban 38 házában 267 lakos élt, akik földműveléssel, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint „PRASZNÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Bossányhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában fája van mind a’ kétféle, makkja, legelője elég, piatza Nagy Tapoltsányon, malma helyben, földgye, réttye jó, első osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint „Prasznócz, tót falu, Nyitra vmegyében, N. Bossány fil., 256 kath., 11 zsidó lak. F. u. többen.” [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. A háború után lakói a környező nagybirtokokon dolgoztak. 1931. április 22-én és 23-án nagy árvíz pusztított a községben. A Nyitra és mellékfolyóinak áradása áttörte a gyenge gátakat és elöntötte a falut. Az árvíz után hatalmas árvízvédelmi és újjáépítése munkákat kellett elvégezni.

A falu kultúrháza 1968-ban, az alapiskola épülete 1973 és 1976 között épült. 1975. október 22-én a települést Nagytapolcsányhoz csatolták. 1996. január 7. óta újra önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 438, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 957 lakosából 897 szlovák volt.

2011-ben 962 lakosából 910 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]