Nyitrakörtvélyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyitrakörtvélyes (Hrušovany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Jozef Benca
Irányítószám 956 13
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség1101 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség201 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület5,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitrakörtvélyes (Szlovákia)
Nyitrakörtvélyes
Nyitrakörtvélyes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 00″, k. h. 18° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 00″, k. h. 18° 05′ 30″
Nyitrakörtvélyes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrakörtvélyes (szlovákul Hrušovany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 15 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

területén már az újkőkorban éltek emberek. A régészeti leletek szerint a vonaldíszes kerámiák népének települése állt itt. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település volt a helyén.

A mai községet 1318-ban "Kurtveles" néven említik először. 1392-ben "Kerthuely" néven bukkan fel az oklevelekben. A nyitrai püspökség birtokolta, majd 1392-től az apponyi uradalom része volt. A 17. század végén a pereszlényi uradalom része lett. 1715-ben pincészete és 19 háztartása volt. 1753-ban 70 család lakta. 1787-ben 43 házában 412 lakos élt. 1828-ban 69 házát 484-en lakták. 1825-ben, 1835-ben és 1889-ben tűzvészek pusztították. Lakói mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek.

Vályi András szerint "KÖRTVÉLYES. Hrusováni. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban, határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Körtvélyes, (Hrussovan), Nyitra m. tót falu, a Nyitra vize mellett: 472 kath., 17 zsidó lak. Földei termékenyek, rétei különösen jók. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 565, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1135 lakosából 1130 szlovák volt.

2011-ben 1116 lakosából 1086 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 17. század közepén épült, 1736-ban és a 19. században átépítették.
  • Haranglába a 19. század közepén készült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]