Nagytapolcsány
| Nagytapolcsány (Topoľčany) | |||
 | |||
| Nagytapolcsány látképe kelet felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Peter Baláž | ||
| Irányítószám | 955 01 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 38 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 638 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 985 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 174 m | ||
| Terület | 27,576 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′, k. h. 18° 11′48.550000°N 18.183333°EKoordináták: é. sz. 48° 33′, k. h. 18° 11′48.550000°N 18.183333°E | |||
| Nagytapolcsány weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytapolcsány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagytapolcsány (szlovákul Topoľčany) város Szlovákiában. A Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásának székhelye. Kisbölgyén és Nagybölgyén tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagytapolcsány területe már az őskorban lakott volt, majd bronzkori, római, ószláv és honfoglalás kori magyar település.
A várost német telepesek alapították a 12. században. Először 1173-ban említik Tupulchan néven. Várának romja a várostól 15 km-re északnyugatra, Kővárhely falu határában áll. A vár a 13.–14. század fordulóján épülhetett, első birtokosai a Csákok voltak, majd királyi vár. Az 1440-es években a husziták egyik támaszpontja. Katonai szerepe ezután már nem volt. A 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették, a 19. században egyes részeit helyreállították, azóta pusztul.
A városnak 1285-ben már volt temploma. 1318-ban Thopolchan, 1332-ben Tapolchan néven említik. A 14. század elején Csák Máté birtoka. Csák Máté halála után királyi város lett. Szabad királyi városként 1342-ben említik először. 1431-ben huszita támadás érte. A 15. században fallal erősítették meg. 1584-ben parasztlázadás tört ki, 1599-ben a török dúlja fel. A 16. században az Országh és Losonczi családok birtoka. A század közepén itt is elterjedt a reformáció. Evangélikus iskoláját 1580-ban alapították. A század végén 124 ház állt a településen. 1599-ben a török fosztotta ki a várost. 1601-ben a Forgách családé lett. A 17. században kezdtek megalakulni céhei, az első az 1609-ben alapított cipészek céhe volt. Rajtuk kívül még számos kézműves is élt itt. Céhük volt többek közt a csizmadiáknak, szabóknak, gombkötőknek, szűcsöknek. A 18. század közepén már 116 céhbe tömörült kézműves élt és dolgozott a városban. 1618-ban II. Rudolf császártól vásártartási jogot kapott. 1715-ben 117 háztartás volt a városban. 1719-ben a Berényi, 1733-ban a Traun család lett a birtokosa. A régi Szent András templom helyén 1740-ben barokk templom épült, melyet 1779–1802 között újjáépítettek. 1750 körül épült a kegykápolna. A 18. század végén hatalmas tűzvészek pusztították a várost. 1783-ban 140 ház, 1787-ben 80 ház és 12 pajta égett le. 1790-ben újabb tűzvész tört ki, melynek következtében a legtöbb ház elpusztult. 1787-ben 256 házában 1926 lakos élt. 1828-ban 353 háza és 2475 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány tört ki, melynek 163 lakos esett áldozatul. A járvány megismétlődött 1855-ben 180, és 1866-ban 162 áldozattal. 1868-ban a korábbi Traun birtokot a Stummer család vásárolta meg, akik 1870-ben korszerű cukorgyárat építettek ide. Első állami iskolája 1903-ban nyílott.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásának székhelye. A város első középiskolája 1936-ban nyílt meg.
A zsidók meghurcolása a második világháború után sem ért véget, Nagytapolcsányban 1945 szeptemberében még zsidó pogrom is volt.[2]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 31 199 | 28 691 | 26 196 | 23 638 |
| Különbség | -8,03 % | -8,69 % | -9,76 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 23 985 | 23 638 |
| Eltérés | -1,44 % |
| Év | Lakosság | Anyanyelvek szerint | Felekezet | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| magyar | szlovák | német | egyéb | Római katolikus | Izraelita | Egyéb vallású | ||
| 1880 | 3689 | 373 | 2142 | – | – | – | – | – |
| 1890 | 4244 | 523 | 2652 | 1059 | – | 2842 | 1369 | 24 |
| 1900 | 4952 | 1143 | 2594 | – | – | – | – | – |
| 1910 | 6399 | 2110 | 3259 | 965 | – | – | – | – |
| 1921 | 7238 | 253 | 5391 | – | – | – | – | – |
| 1930 | 8731 | 101 | 7555 | 81 | 758 (zsidó, ruszin, egyéb) | 6223 | 2192 | 316 (evangélikus, református, görög katolikus, egyéb) |
| 1970 | 13850 | 25 | 13524 | – | – | – | – | – |
| 1980 | 31340 | 55 | 30751 | – | – | – | – | – |
| 1991 | 32603 | 76 | 31994 | – | – | – | – | – |
| 2001 | 28968 | 57 | 28347 | – | – | – | – | – |
| 2011 | 27177 | 241 | 24930 | 155 | – | – | – | – |
| 2021[4] | 25249 | 46 | 23057 | – | 346 (cigány, ruszin, egyéb) | – | – | – |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legismertebb ipari üzeme a SABMiller tulajdonában álló Topvar sörgyár. Jelentősebb munkaadók még a konyhabútorokat gyártó Decodom, a japán tulajdonú SEWS kábelgyár, illetve az Ozeta ruhaüzem.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. századi templom helyén, 1790 és 1802 között épült barokk stílusban.
- Kegykápolnájában a Szűzanya 1634-ben készített kegyszobra látható – amely eredetileg a tavarnoki út melletti kápolnában állott –, egyszerű vidéki fafaragó alkotása. A kápolna 1750-ben épült, a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére van szentelve. A szobor 1854-ben került a főoltárra, azóta búcsújáróhely. A szoborhoz a következő legenda tartozik: Egykor egy este a zavadi plébános kocsin ment haza Nagytapolcsányból, mikor lovai váratlanul megálltak. A pap megkérdezte kocsisát, hogy mi az, mire az azt válaszolta, hogy valami öregasszony áll a hintó előtt. Erre a pap utasította: „Verd végig az ostorral.” A kocsis ezt meg is tette, mire másnap a Fájdalmas Szűzanya arcán vérző sebet láttak az imádkozók.
- A Kálvárián álló Szent Kereszt kápolnája 1856-ban épült.
- Kastélya 1600 és 1610 között épült reneszánsz stílusban, később klasszicista stílusban építették át. 1945-ben leégett és elpusztult.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1653-ban Szabolt Ferenc jezsuita rendi áldozópap.
- Itt született 1682-ben Bednári Mihály jezsuita rendi szerzetes, bölcseletdoktor.
- Itt született 1781. december 17-én Aranyosy János piarista pap, költő.
- Itt született 1816 körül Mai Henrik bölcsész- és orvosdoktor, főreáliskolai tanár, Mai Manó fényképész édesapja.
- Itt született 1819-ben Czápay Imre piarista szerzetes-tanár, igazgató.
- Itt született 1845-ben Csippék János gyógyszerész, gyógyszerészet-történész.
- Itt született 1854-ben Kelecsényi Károly entomológus.
- Itt született 1853. április 23-án Komlóssy Ferenc esztergomi kanonok, tanfelügyelő, író.
- Itt született 1878-ban Cserenyey István Antal plébános, egyháztörténész.
- Itt született 1895. szeptember 6-án Gorka Géza Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikus, érdemes művész.
- Itt született a 19. században Bernfeld Jónás rabbi.
- Itt született 1923-ban Jozef Marko labdarúgó és edző.
- Itt született 1924-ben Rudolf Vrba biokémikus.
- Itt született 1927-ben Ľubor Kresák csillagász.
- Itt született 1939-ben Peter Blaho, a Nagyszombati Egyetem volt rektora, jogtörténész.
- Itt született 1955-ben Rudolf Sivák, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem rektora.
- Itt született 1964-ben Robert Fico szlovák miniszterelnök.
- Itt született 1974-ben Miroslav Šatan 2002-es világbajnok és Stanley Kupa győztes jégkorongozó.
- Itt született 1976-ban Ľubomír Višňovský jégkorongozó.
- Itt született 1976-ban Boris Peškovič labdarúgó.
- Itt született 1979-ben Mário Breška labdarúgó.
- Itt tanított Páldi Vilmos (Pazsitka; 1880–?) tanító, egyházi karnagy.
- Itt élt Robert Joachim Büchler (1929–2009) történész, békeaktivista.
- Itt hunyt el 1872-ben Kubicza Vince római katolikus plébános.
- Itt hunyt el 1900-ban Nyáry Rudolf esztergomi kanonok, vallásos író.
- Itt hunyt el 1991-ben Szütsy Lóránt vadászíró, tanár.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Schaefer Jakab 1897: A Bold. Szűz Mária kegyhelyei Magyarországon. Budapest.
- Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
- Robert Y. Büchler 1996: Židovská náboženská obec v Topoľčanoch.
- Lukačka, J. 1998: Hradné panstvo Topoľčany v stredoveku. In: Zborník príspevkov k slovenským dejinám. Bratislava, 132-146.
- 2005 Tribečské múzeum Topoľčany. Komárno.
- Katarína Beňová - Mário Žáčik 2007: Topoľčany - z dejín mesta. Topoľčany.
- Bohuš Sasko 2009: Založenie gymnázia v Topoľčanoch. Historické rozhľady V, 151-157.
- Egon Wiedermann 2015: Topočany Hrad - Protourbárne sídlo.
- Miroslav Lysý 2016: Levoča, Topoľčany a Žilina - Tri kauzy husitských vojen na Slovensku. In: Husiti a bratríci na Slovensku.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Népszabadság Online; Kortárs 1999 43/3.; aktuality.sk
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Nem hivatalos oldal
- Az OBFZ Topolčany hivatalos oldala
- E-obce.sk Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Nagytapolcsány Szlovákia térképén
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
|  | |
