Királyi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Királyi (Horná Kráľová)
Királyi templom 1.JPG
Királyi címere
Királyi címere
Királyi zászlaja
Királyi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Emil Rábek
Irányítószám 951 32
Körzethívószám 00421 (0) 37
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség 1881 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Terület19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyi (Szlovákia)
Királyi
Királyi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 41″, k. h. 17° 54′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 41″, k. h. 17° 54′ 50″
Királyi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyi (szlovákul Horná Kráľová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 7 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban emberi település volt. Királyit 1113-ban a zobori apátság birtokainak összeírásában említik először "Crali" alakban.[2] 1267-ben "Kyraly" néven szerepel oklevélben. Mint azt neve is mutatja, kezdetben királyi birtok volt, majd a 15. századtól a nyitrai püspökség birtoka a diószegi uradalom igazgatása alatt. 1601-ben felégette a török. Lakói mezőgazdasággal, főként cukorrépa és kukorica termelésével foglalkoztak.

Vályi András szerint "KIRÁLYI. Kralova. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Mocsonakhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának földgye első osztálybéli, keresetre módgya mint Mocsonaknak, de réttye, legelője, és szőleji középszerűek."[3]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Királyi, (Kralove), Nyitra m., magyar falu, Mocsonok mellett: 791 kath., 3 zsidó lak., termékeny jó határral. F. U. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1975-1990 között Mocsonokhoz csatolták.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 942 lakosából 755 magyar, 121 szlovák, 12 német, 1 egyéb anyanyelvű és 53 csecsemő volt. Ebből 903 római katolikus és 39 zsidó vallású volt.

1890-ben 1109 lakosából 961 magyar és 140 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1264 lakosából 1085 magyar és 167 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1441 lakosából 1242 magyar, 144 szlovák, 15 német és 40 egyéb nemzetiségű.

1921-ben 1455 lakosából 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) csehszlovák ajkú.

1930-ban 1442 lakosából 1086 magyar és 343 csehszlovák volt.

1970-ben 2505 lakosából 1600 szlovák, 896 magyar, 5 cseh és 1-1 ukrán-ruszik, orosz, lengyel és ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

1991-ben 1933 lakosából 1416 szlovák és 507 magyar volt.

2001-ben 1916 lakosából 1555 szlovák és 346 magyar volt.

2011-ben 1881 lakosából 1615 szlovák és 242 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Temetőjében a kolerajárványok áldozatainak 2000-ben állítottak emlékművet

Források[szerkesztés]

  • Veres, J. (red.) 1993: Horná Kráľová - bulletin k 880. výročiu prvej zmienky o obci v druhej Zoborskej listine.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Kniezsa István 1949: A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevelei, mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Népnyelv VI. Debrecen, 10.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 45.

Külső hivatkozások[szerkesztés]