Menyhe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Menyhe (szlovákul Mechenice) Menyhebédszalakusz településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 12 km-re, északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a zobori bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében említik először "Mechina" alakban. 1357-ben "Mehnye",[1] 1416-ban "Mehenicze" néven említik a korabeli források. A zobori apátság faluja volt, 1409-től a nyitrai püspökségé. A 15. században az Elefántiaké, akik a falut a malommal együtt az elefánti pálosoknak adták.

A 16. században a gímesi uradalom része. Az 1530-as évektől többször érték török támadások. 1570-től a reformáció hódított. 1579-ben 4 jobbágytelke volt. 1663-1664-ben török uralom alatt állt. Ebben az időben 33 ház állt a településen, melyben 44 család élt. A 17. század második felétől 1711-ig a Habsburgellenes felkelések harcai visszavetették a fejlődését, lakosságszáma csökkent. Birtokosai a Keresztúry, a Bartakovich és más nemes családok voltak. 1715-ben Menyhén 12 ház állt, Menyhének és Szalakusznak együtt 200-250 lakosa volt. 1752-ben 52 lakott és 12 lakatlan háza létezett. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1828-ban 87 házát 609-en lakták.

Vályi András szerint: "MENGE. vagy Menyhe, Mehnicze. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai Majthényi, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Szalakusznak szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős."[2]

Fényes Elek szerint: "Menyhe, magyar falu, Nyitra vármegyében, Ghimeshez nyugotra 1 mfdnyire: 519 kath., 41 zsidó lak. Van szőlőhegye, erdeje stb. F. u. Bartakovics. Ut. p. Nyitra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Menyhe, tiszta magyar község a Zobor északi oldalán. Lakosainak száma 413, vallásuk r. kath. Postája Szalakusz, táviró-hivatala Nagy-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. Kath. temploma e század közepén épült. "Meczina" név alatt már a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt. Későbbi földesura 1491-ben az Elefánthy család volt, mely az elefánti pálosoknak akkoriban földet és malmot adományozott. A XVII. század közepén a Keresztury család, azután a Bartakovich, Majthényi és gróf Sermage család."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Menyhe 523 lakosából 492 magyar, 8 német, 6 szlovák és 17 egyéb nemzetiségű.

2001-ben Menyhebédszalakusz 1395 lakosából 1256 szlovák és 123 magyar.

Pesty Frigyes szerint a falubelieket régen valószínűleg nyelvi sajátságaik miatt vad rácoknak nevezték.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  • Fülöp, Z. 2014: Rodný môj kraj - Tu som sa narodil a tu mám svoje korene.
  • Manga János 1942: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest.
  • Manga János 1941: A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Ethnographia 52, 189-217.
  1. 1909 Ethnographia 20, 29.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  5. 1927 Sborník F. Pestyho helység névtara - Seznam osad v Uhrách z r. 1864-65 jako pramen historicko-demografických údajů o slovenských a karpatoruských osadách. Praha, 77.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Mechenice
A Wikimédia Commons tartalmaz Menyhe témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó lapok[szerkesztés]