Letenőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Letenőc (Letničie)
Letnicie.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szakolcai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1532
Polgármester Marián Dvorský
Irányítószám 908 44
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SI
Népesség
Teljes népesség 514 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 213 m
Terület 6,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Letenőc (Szlovákia)
Letenőc
Letenőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 10′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 10′ 45″
Letenőc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Letenőc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Letenőc (1899-ig Lettnicz, szlovákul Letničie) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 18 km-re dél-délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1452-ben említik először, de a település már jóval előbb, valószínűleg a 13. században keletkezett. Királyi birtokként a holicsi várispánsághoz tartozott. A 14. század végén Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbor vajdának adta. Ezután a Czobor családé, majd örökség révén a bécsi Stegner családé lett. 1736-ban a Habsburg család szerezte meg, akik 1918-ig voltak a birtokosai. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány, 1874-ben tűzvész pusztított a községben. Katolikus templomát 1822-ben említik, ennél azonban valószínűleg sokkal régebbi. Elődje egy fatemplom lehetett, amely helyett a kutatások szerint később barokk templomot építettek.

Vályi András szerint "LETNICZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Petrovillának szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, de legelője szoross, szőleje sóvány bort terem." [2]

Fényes Elek szerint "Lettnics, tót falu, Nyitra vármegyében: 441 kath., 7 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Holicshoz 2 óra." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Az első és második világháborúban is felégették a seregek.

Az elektromos áramot 1941-ben vezették be, termelőszövetkezete 1959-ben alakult.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 559, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

A Keresztelő Szent János templom

2001-ben 512 lakosából 508 szlovák volt.

2011-ben 514 lakosából 500 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1822-ben már állt. 1905-ben és 1987-ben restaurálták.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]