Letenőc
| Letenőc (Letničie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1532 |
| Polgármester | Marián Dvorský |
| Irányítószám | 908 44 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 500 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 213 m |
| Terület | 6,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 10′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 10′ 41″ | |
| Letenőc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Letenőc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Letenőc (1899-ig Lettnicz, szlovákul Letničie) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Szakolcától 18 km-re dél-délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1452-ben említik először, de a település már jóval előbb, valószínűleg a 13. században keletkezett. Királyi birtokként a holicsi várispánsághoz tartozott. A 14. század végén Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbor vajdának adta. Ezután a Czobor családé, majd örökség révén a bécsi Stegner családé lett. 1736-ban a Habsburg család szerezte meg, akik 1918-ig voltak a birtokosai. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány, 1874-ben tűzvész pusztított a községben. Katolikus templomát 1822-ben említik, ennél azonban valószínűleg sokkal régebbi. Elődje egy fatemplom lehetett, amely helyett a kutatások szerint később barokk templomot építettek.
Vályi András szerint "LETNICZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Petrovillának szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, de legelője szoross, szőleje sóvány bort terem."[2]
Fényes Elek szerint "Lettnics, tót falu, Nyitra vármegyében: 441 kath., 7 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Holicshoz 2 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Az első és második világháborúban is felégették a seregek.
Az elektromos áramot 1941-ben vezették be, termelőszövetkezete 1959-ben alakult.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 559, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 512 lakosából 508 szlovák volt.
2011-ben 514 lakosából 500 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1822-ben már állt. 1905-ben és 1987-ben restaurálták.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.