Nagymodró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagymodró (Modrová)
A Szent Mihály templom
A Szent Mihály templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1348
Polgármester Stanislav Uhrin
Irányítószám 916 35
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség511 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület11,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymodró (Szlovákia)
Nagymodró
Nagymodró
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″
Nagymodró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymodró témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymodró (szlovákul Modrová) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 17 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu Szent Mihály temploma és Pál nevű papja az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel. A települést ezt követően 1348-ban "Madro" néven említik, Temetvény várának tartozéka volt. 1452-ben szerepel először "Nagmodro" néven. 1524-ben II. Lajos király az uradalom részeként a Thurzó családnak adta. 1530-ban egy török támadásban a falut felégették. A 16. század közepén lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Thurzók kihaltával több nemesi család birtoka lett. 1660-ban lakói rekatolizáltak, újra kezdte működését a katolikus plébánia. 1664-ben a falu rövid időre török uralom alá került. 1695-ben említik e község első iskoláját. A község anyakönyveit 1705-ben kezdték vezetni. 1715-ben pincészete, 10 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett. 1720-ban a Sándor család birtoka lett. 1753-ban 26 család lakta. A község urbáriuma 1769-ben kelt. 1787-ben 41 házában 239 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 340 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. 1836-ban kolerajárvány pusztított.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé."[2]

Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz."[3]

1887-ben iskolája leégett. A század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1921-ben a nagybirtokok egy részét a földreform során felosztották. 1946-ban megindult a buszközlekedés.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 512 lakosából 500 szlovák volt.

2011-ben 517 lakosából 500 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A modrói cseppkőbarlang, a Vágmente legnagyobb barlangja a falutól északnyugatra található. 1991-ben fedezték fel. 570 m magasan fekszik és 45 m mély.
  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1175-ben állt. Tornya a 18. században épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]