Alsóelefánt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóelefánt (Dolné Lefantovce)
Alsóelefánti utcakép
Alsóelefánti utcakép
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Turisztikai régióNyitrai
Rang község
Polgármester Miloslav Krajčík
Irányítószám 951 45
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség603 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület4,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóelefánt (Szlovákia)
Alsóelefánt
Alsóelefánt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′Koordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′
Alsóelefánt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóelefánt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóelefánt (szlovákul Dolné Lefantovce, németül Unter-Elefant) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Irma udvar (szlovákul Dvor Irma) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 15 km-re északra, Felsőelefánttól 2 kilométernyire nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban és a kora vaskorban (hallstatt) is éltek emberek.

1113-ban Elefant néven említik először. Ősi birtokosa az Elefánt nemzetség volt, amely még Könyves Kálmán királytól kapta adományul a birtokot. 1253-ban Elephant, 1322-ben Elephanth Inferior, 1337-ben Elefant untrawue, 1372-ben Alsoelephanth alakban szerepel az írott forrásokban. Későbbi birtokosai a Bartakovich, Forgách, Pongrácz és más nemes családok voltak. Volt itt birtokuk a felsőelefánti pálosoknak is. A 19. században a Gyulai család birtoka.

A település 1421-ben vásártartási jogot kapott. 1715-ben szőlőskertje, 7 jobbágy és 2 zsellér háztartása volt. 1751-ben 32 család élt itt. 1787-ben 47 házában 332 lakost számláltak. 1828-ban 57 háza és 399 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek szerint "Alsó-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, a Nyitra vizéhez közel, ut. post. Nyitrától északra 2 1/2 mfdnyire: 366 kath., 14 zsidó lak. Kath. fil. templommal. Van sok és jó réte; szőlőhegye. F. u. a religioi kincstár s más nemesek."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1976-tól 2002-ig Lefantovce néven egyesült Felsőelefánttal.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 344 lakosából 282 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 344 lakosából 298 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 430 lakosából 351 szlovák és 54 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 403 lakosából 358 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1919-ben 62 házában, 502 lakosából 490 csehszlovák, 5 magyar és 7 német volt.[3]

1921-ben 476 lakosából 466 csehszlovák volt.

1930-ban 576 lakosa mind csehszlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 518 szlovák, 1 cseh és 9 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
  4. A 2011-es népszámlálás eredménye.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Dolné Lefantovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóelefánt témájú médiaállományokat.