Péterlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterlak (Petrova Ves)
Péterlak, római katolikus templom
Péterlak, római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szakolcai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang község
Első írásos említés 1392
Polgármester Štefan Beňa
Irányítószám 908 44
Körzethívószám 034
Népesség
Teljes népesség 1109 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 206 m
Terület 14,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Péterlak (Szlovákia)
Péterlak
Péterlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 17° 09′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 17° 09′ 40″
Péterlak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterlak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Péterlak (szlovákul Petrova Ves, németül Petersdorf, latinul Petrovilla) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Holicstól 10 km-re délre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 09′ 43″ .

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a vaskorban kelta, majd római-barbár település állt.

A hagyomány szerint a települést 1093-ban Várady Péter magyar nemes alapította, így róla kapta a nevét. Ekkor a falunak már volt egy fatemploma is.

Péterlakot 1332-ben Peturlaka néven említik először. A Váradyak után a Bársony, Farkas, Thebery és Boldizsár családok voltak a birtokosai. 1390-től Beckó urának, Stíbornak a birtokában állt. Ezután a Czobor család holicsi uradalmának részévé vált. 1736-ban a holicsi uradalom a Habsburgoké lett, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a földesurai, majd 1918-ig tulajdonosai.

Vályi András szerint „PÉTERFALVA. Petersdorf, Petrovaves. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Egbelnek szomszédságában, Sassinhoz egy mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Petrovilla vagy Péterfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbell mellett: Lakja 1101 kath., 75 zsidó. Urasági nemesitett jutenyésztés és tehenészet. Határán sok kender terem. Vizimalmok: kath. paroch. templom. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics.”[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1086, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1002 lakosából 991 szlovák volt.

2011-ben 1109 lakosából 1075 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1483-ban épült gótikus stílusban. 1762-ben Lotaringiai Ferenc herceg újjáépíttette. Legnagyobb arányú átépítése 1931-ben történt, amikor két mellékhajóval bővítették későbarokk stílusban. Falfestményei 1947-ben készültek.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1904-ben Gherasim Emil költő.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]