Abaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Abaszállás (Lehota)
Abaszállás templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang község
Polgármester Milan Chmelár
Irányítószám 951 36
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség2217 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület11,00 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaszállás (Szlovákia)
Abaszállás
Abaszállás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 00′Koordináták: é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 00′
Abaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaszállás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abaszállás (1899-ig Aba-Lehota, szlovákul Lehota) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 7 km-re, a Nyitra-Pozsony országút mellett.

Története[szerkesztés]

A falu 1303-ban a soltészjog alapján keletkezett erdőirtással, a Hont-Pázmány nembeli Aba nemzetség birtokán. A falu első bírája a soltész volt, az általa betelepítettek pedig 10 évre adómentességet kaptak. 1437-ben az Ocskay család szerezte meg. 1456-ban a galgóci uradalom részeként Lehotka néven említik először. Később Újlak, majd Aba-Lehota volt a neve, a korabeli oklevelek szerint. 1575-ben birtokosa Elefánti Mihály írnokának adta. 1618-ban megtámadta és elpusztította a török. 1688-ban Széchényi György esztergomi érsek a nyitrai egyháznak adta. 1694-ben Uzovics János birtoka lett, első kápolnáját is ők építették a 17. század végén. A 18. században különféle népekkel telepítették be, és az Ocskayak csak nagy fáradsággal tudták újra megszerezni egykori birtokukat. 1752-ben 130 család lakta. Temploma 1755-ben épült. 1775-ben Könyök-Lehota néven említik. 1812-ben 630 lakosa volt.

Itt élt 1623-tól az eredetileg Barantal, később "de genere Aba de Barantal" család, mely a Bakó (Pécsi pk. lt. 39.) családon keresztül női ágon az Aba nemzetségtől származtatta magát. Ennek igazolásául a nemesi oklevélhez csatolt 1793. május 1-én kelt Consignatio is szolgált, melyet az udvari Kancellária és Mária Terézia királynő is elfogadott.

Fényes Elek szerint „Lehota (Aba), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitrától Pozsonyba vivő országutban: 753 kath., 6 zsidó lak. Földei dombosok, de meglehetős termékenyek; erdeje, szőlőhegye van, rétjei kétszer kaszálhatók; gyümölcse sok. F. u. örökös jus szerint az Ócskay familia, de most Kvassay nemzetség birja. Ut. posta Nyitra 1 mfld.”[2]

Nyitra vármegye monográfiájában „Aba-Lehota kisközség, a Nyitravölgyben fekszik. Lakosainak száma 943. Anyanyelvük tót, vallásuk r. kath. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. 1453-ban mint a galgóczi vár tartozéka „Lehotka” név alatt szerepel. Temploma, melynek kegyura az Uzovits-család, 1755-ben épült. Az ottani „Szent kutacska”, melyhez a hivők Szűz Mária megjelenését fűzik, 1873 óta bucsujáró hely. Földesura az Ocskay-család volt.”[3]

Az eredeti Aba-Lehota nevet az utótag lefordításával magyarosították a 20. század elején. 1920 előtt Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 809 lakosából 755 szlovák, 14 magyar, 13 német anyanyelvű és 27 csecsemő volt.

1890-ben 943 lakosából 906 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1070 lakosából 992 szlovák és 50 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1160 lakosából 1102 szlovák, 39 magyar és 19 német anyanyelvű volt.

1919-ben 121 házában, 1183 lakosából 1148 csehszlovák, 28 magyar és 7 német volt.[4]

1921-ben 1225 lakosából 9 magyar és 1195 csehszlovák volt.

1930-ban 1498 lakosából 2 magyar és 1491 csehszlovák volt.

1991-ben 1869 lakosából 2 magyar és 1854 szlovák volt.

2001-ben 1819 lakosából 1799 szlovák és 4 magyar volt.[5]

2011-ben 2090 lakosából 1946 szlovák, 9 magyar, 6 cseh és 122 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

2021-ben 2382 lakosából 5 magyar, 1 ruszin, 2250 szlovák, 20 egyéb és 106 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Barantali Aba István levéltárnok, királyi küldött (1730-1801), aki előbb birodalmi (1779), majd egyházi (1786), később (1794) magyar nemességet szerzett.
  • Itt született 1952-ben Milan Šášik a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
  4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 16.)
  6. A 2011-es népszámlálás eredménye.
  7. ma7.sk

További információk[szerkesztés]