Abaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaszállás (Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang község
Polgármester Milan Chmelár
Irányítószám 951 36
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség2382 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület11,00 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 49″, k. h. 17° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 49″, k. h. 17° 58′ 27″
Abaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaszállás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abaszállás (1899-ig Aba-Lehota, szlovákul Lehota) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 7 km-re, a Nyitra-Pozsony országút mellett.

Története[szerkesztés]

A falu 1303-ban a soltészjog alapján keletkezhetett erdőirtással, a Hont-Pázmány nembeli Aba birtokán. A falu első bírája a soltész volt, az általa betelepítettek pedig 10 évre adómentességet kaptak. 1437-ben az Ocskay család szerezte meg. 1456-ban a galgóci uradalom részeként Lehotka néven említik először. Később Újlak, majd Aba-Lehota volt a neve, a korabeli oklevelek szerint. 1575-ben birtokosa Elefánti Mihály írnokának adta. 1618-ban megtámadta és elpusztította a török. 1688-ban Széchényi György esztergomi érsek a nyitrai egyháznak adta. 1694-ben Uzovics János birtoka lett, első kápolnáját is ők építették a 17. század végén. A 18. században különféle népekkel telepítették be, és az Ocskayak csak nagy fáradsággal tudták újra megszerezni egykori birtokukat. 1752-ben 130 család lakta. Temploma 1755-ben épült. 1775-ben Könyök-Lehota néven említik. 1812-ben 630 lakosa volt.

Itt élt 1623-tól az eredetileg Barantal, később "de genere Aba de Barantal" család, mely a Bakó (Pécsi pk. lt. 39.) családon keresztül női ágon az Aba nemzetségtől származtatta magát. Ennek igazolásául a nemesi oklevélhez csatolt 1793. május 1-én kelt Consignatio is szolgált, melyet az udvari Kancellária és Mária Terézia királynő is elfogadott.

Fényes Elek szerint „Lehota (Aba), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitrától Pozsonyba vivő országutban: 753 kath., 6 zsidó lak. Földei dombosok, de meglehetős termékenyek; erdeje, szőlőhegye van, rétjei kétszer kaszálhatók; gyümölcse sok. F. u. örökös jus szerint az Ócskay familia, de most Kvassay nemzetség birja. Ut. posta Nyitra 1 mfld.”[2]

Nyitra vármegye monográfiájában „Aba-Lehota kisközség, a Nyitravölgyben fekszik. Lakosainak száma 943. Anyanyelvük tót, vallásuk r. kath. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. 1453-ban mint a galgóczi vár tartozéka „Lehotka” név alatt szerepel. Temploma, melynek kegyura az Uzovits-család, 1755-ben épült. Az ottani „Szent kutacska”, melyhez a hivők Szűz Mária megjelenését fűzik, 1873 óta bucsujáró hely. Földesura az Ocskay-család volt.”[3]

Az eredeti Aba-Lehota nevet az utótag lefordításával magyarosították a 20. század elején. 1920 előtt Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 809 lakosából 755 szlovák, 14 magyar, 13 német anyanyelvű és 27 csecsemő volt.

1890-ben 943 lakosából 906 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1070 lakosából 992 szlovák és 50 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1160 lakosából 1102 szlovák, 39 magyar és 19 német anyanyelvű volt.

1919-ben 121 házában, 1183 lakosából 1148 csehszlovák, 28 magyar és 7 német volt.[4]

1921-ben 1225 lakosából 9 magyar és 1195 csehszlovák volt.

1930-ban 1498 lakosából 2 magyar és 1491 csehszlovák volt.

1991-ben 1869 lakosából 2 magyar és 1854 szlovák volt.

2001-ben 1819 lakosából 1799 szlovák és 4 magyar volt.[5]

2011-ben 2090 lakosából 1946 szlovák, 9 magyar, 6 cseh és 122 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

2021-ben 2382 lakosából 5 magyar, 1 ruszin, 2250 szlovák, 20 egyéb és 106 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Barantali Aba István levéltárnok, királyi küldött (1730-1801), aki előbb birodalmi (1779), majd egyházi (1786), később (1794) magyar nemességet szerzett.
  • Itt született 1952-ben Milan Šášik a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
  4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 16.)
  6. A 2011-es népszámlálás eredménye.
  7. ma7.sk

További információk[szerkesztés]