Ocskay család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
COA bishop SK Ocskay Antal.png

Ocskói Ocskay vagy Ócskay család egy régi Nyitra vármegyei eredetű család, mely nevét Ocskó helységről vette.

Címereik[szerkesztés]

A család címere: A pajzsban, kék mezőben, zöld pázsiton jobbra fordult barna medve lépdel, felette arany nap, jobbra csillag, balra dagadó félhold ragyog. A sisakdísz koronájából növekvő medve, jobbjában hármas rózsaág. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Ocskay Imre nagyszombati epitáfiumában a pajzs vörös mezőjében, zöld pázsiton fekete medve, és csökkenő félhold szerepel. A sisakdíszben a medve zöldszárú vörösrózsát tart.

Feltételezett származásuk[szerkesztés]

A genealógiai szakirodalom szerint a család első ismert őse Budúr István de Luchung (1059) volt.[1] Az ő utódai Leveő István, testvére Mihály és annak fia Cosmos de Ocsk, a tatárjárás alatt, 1242-ben Dubovány várának védelmében estek el.

Dubi Leveő Istvánt, Róbert Károly király erősítette meg Dubován birtokában. A család tulajdonképpeni törzse Dubi András, fiaitól: Kracsun Pál, Mihály, János és Istvántól származnak az Ocskayak (1383). A ma élő leszármazottak Imre (1379-1421) két fiától származnak. János az idősebb, Zsigmond az ifjabb ág alapítója. A családfát a ma rendelkezésre álló források alapján Laczk Mihály de Ocsko 1437-es említéséig lehet visszavezetni.

Az újkorban[szerkesztés]

A család a 16. században Felső- és Alsó-Duboványt, valamint Lopassót birtokolta. A 17. században zálogba vették Nagykosztolányt, később Aba-Lehota, Bori, Ocskó, Sipkó, Tyapkó és Verbó községekben bírtak földesúri joggal. A család már a 15. században átszármazott Pozsony vármegyébe is. A birtokok egy része a 16. században Ocskay Anna házassága révén a Vizkeleti családhoz került, míg a Lipcsey családdal való házasság révén Bars vármegyében is szereztek birtokot.

Ocskay József tábornokot, feleségét Záloghy Annát és fiukat Ferencet 1806. augusztus 29-én bárói rangra emelték.[2] Ezen ág azonban Ferenccel kihalt.

A család idővel átszármazott Abauj, Heves, Somogy[3] és Szabolcs vármegyékbe, ill. Zemplén vármegyében Kisráskán volt birtokos.

A család levéltára a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában volt elhelyezve.

Kastélyaik és kúriáik[szerkesztés]

  • Dédácsi botanikus kert (eredetileg Gyulay Ferenc birtoka)

Neves családtagok[szerkesztés]

az ifjabb ágból:

Források[szerkesztés]

  1. Esetleg Luchungi Leveő, akinek Budúr István a harmadik fia, de valószínűsíthetően csak adatzavar (Reiszig 1899, 681)
  2. Libri Regii LXI/1014.
  3. Baranyai Béla 1914: Somogy vármegye nemes családai. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye, 604.
  4. Follajtár József 1929: Ocskay Gáspár Pozsony város főkapitánya 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények XXX, 34-38.
  5. Nagy 1864, 73-74, 80