Újlacska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újlacska (Malé Zálužie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang község
Első írásos említés 1390
Polgármester Viera Predanocyová
Irányítószám 951 24
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség265 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület5,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újlacska (Szlovákia)
Újlacska
Újlacska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 12″, k. h. 17° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 12″, k. h. 17° 59′ 08″
Újlacska weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újlacska (szlovákul Malé Zálužie, korábban Ujlaček) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 17 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban emberi település volt.

A mai település eredetét a 1112. századra teszik, első írásos említése azonban csak 1390-ben történt "Kysvylak" néven. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. 1533-ban Literátus János, a 17-18. században a Ghyczy és Prónay családok birtokolták. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 22 háztartással, 1720-ban szőlőskerttel és 20 háztartással rendelkezett. 1751-ben malma és 51 háza állt. 1787-ben 39 házában 252 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 260 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ÚJLACSKA. Nyitra Várm. földes Urai Géczy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Kürthöz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős."[2]

Fényes Elek szerint " Ujlacska, Nyitravm. tót falu, ut. p. Galgóczhoz 1 1/2 órányira: 66 kath., 187 evang.; 13 zsidó lak., vizimalommal. F. u. Ghyczy család."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ujlacska, a Radosna-patak mellett, Assakürttől északra, 292 tót lakossal, kiknek több mint a fele ág. ev., a r. katholikusok száma 91, az izraelitáké 23. Postája Assakürt, táviró- és vasúti állomása Üzbég. 1390-ben Kis-Ujlak (Kysvylak) néven a tapolcsányi vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Ghyczyek és a Prónayak voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 253 lakosából 224 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 292 lakosából 269 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 321 lakosából 292 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 361 lakosából 317 szlovák, 32 magyar, 11 német és 1 más anyanyelvű.

1921-ben 394 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 460 lakosából 456 csehszlovák volt.

1991-ben 304 lakosából 296 szlovák volt.

2001-ben 270 lakosából 268 szlovák volt.

2011-ben 270 lakosából 267 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Babó, T. 1985: Stručný prehľad odborných výsledkov z III. oblastného tábora ornitológov pri Malom Záluží v okrese Nitra. Rosalia 2, 345-350.

Külső hivatkozások[szerkesztés]