Újlacska
| Újlacska (Malé Zálužie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Viera Predanocyová |
| Irányítószám | 951 24 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 5,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 12″, k. h. 17° 59′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 12″, k. h. 17° 59′ 09″ | |
| Újlacska weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újlacska (szlovákul Malé Zálužie, korábban Ujlaček) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 17 km-re északnyugatra fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
-
2023
A faluban egy gólyafészek alátét található.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban emberi település volt.
A mai település eredetét a 11–12. századra teszik, első írásos említése azonban csak 1390-ben történt "Kysvylak" néven. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. 1533-ban Literátus János, a 17-18. században a Ghyczy és Prónay családok birtokolták. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 22 háztartással, 1720-ban szőlőskerttel és 20 háztartással rendelkezett. 1751-ben malma és 51 háza állt. 1787-ben 39 házában 252 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 260 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " ÚJLACSKA. Nyitra Várm. földes Urai Géczy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Kürthöz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint " Ujlacska, Nyitravm. tót falu, ut. p. Galgóczhoz 1 1/2 órányira: 66 kath., 187 evang.; 13 zsidó lak., vizimalommal. F. u. Ghyczy család."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ujlacska, a Radosna-patak mellett, Assakürttől északra, 292 tót lakossal, kiknek több mint a fele ág. ev., a r. katholikusok száma 91, az izraelitáké 23. Postája Assakürt, táviró- és vasúti állomása Üzbég. 1390-ben Kis-Ujlak (Kysvylak) néven a tapolcsányi vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Ghyczyek és a Prónayak voltak."[4]
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 253 lakosából 224 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 292 lakosából 269 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 321 lakosából 292 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 361 lakosából 317 szlovák, 32 magyar, 11 német és 1 más anyanyelvű volt.
1921-ben 394 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 460 lakosából 456 csehszlovák volt.
1991-ben 304 lakosából 296 szlovák volt.
2001-ben 270 lakosából 268 szlovák volt.
2011-ben 270 lakosából 267 szlovák volt.
2021-ben 266 lakosából 252 szlovák, 1 (+1) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Babó, T. 1985: Stručný prehľad odborných výsledkov z III. oblastného tábora ornitológov pri Malom Záluží v okrese Nitra. Rosalia 2, 345-350.
- Mário Bielich 2019: Eneolitický idol z Malého Zálužia. AVANS, 2014
