Románfalva
| Románfalva (Rumanová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156/1369 |
| Polgármester | Jozef Jankovič |
| Irányítószám | 951 37 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 821 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 11,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″ | |
| Románfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Románfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Románfalva (szlovákul Rumanová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 18 km-re, nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1369-ben említik először. Első telepesei románok voltak, innen kapta a nevét. A 16. században a Farkas, a Desseő és Szentpétery, a 18. században az Andrássy, Esterházy és Sándor családok birtoka volt. 1715-ben szőlőskert és 40 ház található itt. 1787-ben 103 házában 422 lakos élt. 1828-ban 55 házát 385-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „ROMÁNFALVA. Romanova. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy Bábhoz nem meszsze, és ennek filiája; határjában fája tűzre, és épűletre nints, szőlei termékenyek, legelője elég van, piatza Galgóczon egy órányira, Vágvizén malma; földgyei, réttyei jók.”[2]
Fényes Elek szerint „Románfalva, (Romenova), tót falu, Nyitra vmegyében, Kis-Báb fil. 326 kath., 8 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy, gr. Sándor, s a. t. Ut. p. Nyitra.”[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Románfalu, tót község, 776 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kis-Báb, táviró- és vasúti állomás Récsény. E faluról már a XII. század elején találunk feljegyzést, amikor „Tuman”, később pedig „Thaman” néven szerepel. A XIV. században Thaman, vagy magyarosan Tamán és Románfalu két különálló község volt. Később azonban már csak az utóbbiról találunk említést. A községben van gróf Andrássy Dénes kastélya, mely jelenleg Szandtner Ernő bérlő és birtokos lakóházáúl szolgál. A kastélyt e század elején az Andrássy család építtette. Eszterházy József gróf 40 évig bírta zálogban, mig aztán ismét visszakerült az Andrássy-család birtokába. Szandtner Ernő bérlőnek itt szép gazdasága és állattenyésztése van.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 545 lakosából 490 szlovák, 23 német, 5 magyar, 3 egyéb anyanyelvű és 24 csecsemő volt.
1890-ben 776 lakosából 21 magyar és 738 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 867 lakosából 19 magyar és 828 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 934 lakosából 891 szlovák, 24 magyar és 19 német anyanyelvű volt.
1921-ben 988 lakosából 15 magyar és 956 csehszlovák volt.
1930-ban 1030 lakosából 12 magyar és 1010 csehszlovák volt.
1991-ben 826 lakosából 821 szlovák volt.
2001-ben 775 lakosából 760 szlovák volt.
2011-ben 795 lakosából 765 szlovák volt.
2021-ben 821 lakosából 801 (+1) szlovák, 3 magyar, 8 (+2) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Barokk kápolnája a 18. század második felében épült.
- Az Andrássy-kastély későklasszicista stílusú, a 19. század közepén épült.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1742. október 28-án báró Andrássy Antal rozsnyói püspök.
- Itt hunyt el 1830-ban és nyugszik Esterházy József, Zemplén vármegye főispánja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Luštík, J. - Mihok, Ľ. 1986: Metalografický rozbor nálezov z Rumanovej. AVANS 1985, 149-150.
- Gabriel Fusek 1996: Sídliskový nález z Rumanovej. AVANS 1994, 58.
- Gabriel Nevizánsky 2003: Stredoveký sídliskový objekt z Rumanovej. AVANS 2002
- Mário Bielich 2016: Stredoveké osídlenie v Rumanovej. Zbor. SNM 110 - Archeológia 26.
- Poláková, Z. - Vlkolinská, I. 2022: Vrcholnostredoveké sídlisko v Rumanovej. In: Pod stromom života - K životnému jubileu doc. Michala Slivku. Bratislava, 171-194.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
