Sziklabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziklabánya (Chropov)
A katolikus templom.
A katolikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szakolcai
Turisztikai régió Erdőháti
Rang község
Első írásos említés 1262
Polgármester Ján Bartal
Irányítószám 908 64
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SI
Népesség
Teljes népesség 374 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 17,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sziklabánya (Szlovákia)
Sziklabánya
Sziklabánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″
Sziklabánya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklabánya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sziklabánya (1899-ig Chropó, szlovákul Chropov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakolcától 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1262-ben "Rupow" alakban említik először, amikor a galgóci uradalomhoz tartozott. 1394-től a berencsi váruradalom része, így az Amadé, a Nyáry, a Zichy és a Majthényi család birtokolta. 1715-ben 22 jobbágy és 35 zsellérháza volt a településnek. 1787-ben 110 házában 621 lakos élt. 1828-ban 102 házát 715-en lakták. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. század végére a lakosság száma a kivándorlás következtében jelentősen csökkent. A 20. század elején lakói főként a helyi fűrésztelepen, téglagyárban és kőbányában dolgoztak. Ekkor a több munkalehetőség hatására a lakosság száma stabilizálódott.

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chropó, völgykatlanban fekvő tót község. Lakosainak száma 539, vallásuk r. kath. E község már IV. Béla alatt megvolt és akkoriban Cumtha Serefel volt a földesura. 1394-ben „Kropow” név alatt, mint a berencsi vár tartozéka szerepel. Templomát 1768-ban gróf Nyáry József és Teréz építtették. Kegyurai Vagyon István és Kuffner Károly. Földesurai a Nyáryak, Amadék és Jeszenákok voltak." [2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Az 1970-es és '80-as években újra sokan elköltöztek a faluból.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 366 lakosából 365 szlovák volt.

2011-ben 374 lakosából 359 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1940-ben renoválták.
  • Határában, a lopassói út mellett a 19. század elején épített klasszicista kápolna áll kis Pieta-szoborral.
  • A falu magyar nevét kőbányájáról kapta, kőfaragóiról is híres.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]