Sziklabánya
| Sziklabánya (Chropov) | |||
 | |||
| A katolikus templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szakolcai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1262 | ||
| Polgármester | Ján Bartal | ||
| Irányítószám | 908 64 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 17,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″48.772222°N 17.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″48.772222°N 17.316667°E | |||
| Sziklabánya weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklabánya témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sziklabánya (1899-ig Chropó, szlovákul Chropov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szakolcától 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1262-ben "Rupow" alakban említik először, amikor a galgóci uradalomhoz tartozott. 1394-től a berencsi váruradalom része, így az Amadé, a Nyáry, a Zichy és a Majthényi család birtokolta. 1715-ben 22 jobbágy és 35 zsellérháza volt a településnek. 1787-ben 110 házában 621 lakos élt. 1828-ban 102 házát 715-en lakták. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. század végére a lakosság száma a kivándorlás következtében jelentősen csökkent. A 20. század elején lakói főként a helyi fűrésztelepen, téglagyárban és kőbányában dolgoztak. Ekkor a több munkalehetőség hatására a lakosság száma stabilizálódott.
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chropó, völgykatlanban fekvő tót község. Lakosainak száma 539, vallásuk r. kath. E község már IV. Béla alatt megvolt és akkoriban Cumtha Serefel volt a földesura. 1394-ben „Kropow” név alatt, mint a berencsi vár tartozéka szerepel. Templomát 1768-ban gróf Nyáry József és Teréz építtették. Kegyurai Vagyon István és Kuffner Károly. Földesurai a Nyáryak, Amadék és Jeszenákok voltak."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Az 1970-es és '80-as években újra sokan elköltöztek a faluból.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 359 | 369 | 389 | 355 |
| Különbség | +2,78 % | +5,42 % | -8,74 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 369 | 355 |
| Eltérés | -3,79 % |
1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 366 lakosából 365 szlovák volt.
2011-ben 374 lakosából 359 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1940-ben renoválták.
- Határában, a lopassói út mellett a 19. század elején épített klasszicista kápolna áll kis Pieta-szoborral.
- A falu magyar nevét kőbányájáról kapta, kőfaragóiról is híres.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Sziklabánya Szlovákia térképén
- A község a régió honlapján
- Rövid történet
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..