Vághosszúfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vághoszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Vághosszúfalu templom.JPG
Vághoszúfalu címere
Vághoszúfalu címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Vágsellyei
Turisztikai régió Alsó-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Pavol Tóth
Irányítószám 927 05
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség 865 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vághoszúfalu (Szlovákia)
Vághoszúfalu
Vághoszúfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 51′ 30″
Vághoszúfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vághoszúfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vághosszúfalu (szlovákul Dlhá nad Váhom) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban. Közigazgatási területe 9,1 km².

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 3 km-re északra, a Vág bal partján fekszik, Vágvecse és Sopornya szomszédságában.

Élővilága[szerkesztés]

2014-től található a faluban egy gólyafészekalátét. Fészkelésről nincs adat.[2]

Története[szerkesztés]

A község területén a korai bronzkorban a nagyrévi kultúra települése állt, a római korban barbár település állt itt.

Vághosszúfalut 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság birtokainak határleírásában "villa Zumboe et altera villa Zumboe" néven említik először.[3] 1252-ben "Chumboy", 1518-ban "Hozzufalw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Régi magyar neve "Csombaj" volt, mely a szláv eredetű "Czembey" személynév származéka lehetne[4], ez azonban nem kellőképpen bizonyítható.[5]

A 15. századtól Znió várának tartozéka. 1548 és 1563 között a Révay családé, ezután az egri püspökségé, majd 1568 és 1776 között a vágsellyei jezsuiták birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, molnármesterséggel foglalkoztak. 1876-ban a Vág völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[6]

Vályi András szerint "HOSSZÚFALU. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vetse, és Sellye mellett a’ Nyitrai járásban, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Királyfalváéhoz."[7]

A lakosság vagy az elöljárók nevében kiadott leveleket a falu pecsétjével hitelesítették. Hosszúfalu legrégibb pecsétnyomója 1733-ból származik. E pecsét képét ekevas és csoroszlya alkotja. A 18. századból még további két pecsétnyomót ismerünk. Pecsétképünk – némi grafikai eltéréstől eltekintve – azonosak a legrégebbivel, ami a falu mezőgazdasági jellegét szimbolizálja. A pecsétkép változtatására 1802-ben került sor. A mezőgazdasági szimbólumot ekkor a helyi római katolikus templom védőszentjét ábrázoló pecsétkép: a Szentháromság váltja fel. A pecsét körirata: Hoszufolua 1802 men. A falu ezt a pecsétnyomót a múlt század derekáig használta annak ellenére, hogy ez csaknem azonos volt az egyházközség pecsétjével. Ez utóbbi körirata azonban : Sigill. Ecc. Hoszufalensis 1837.[8]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Hosszúfalu, magyar falu a Vág bal partján, 1001 r. kath. vallásu lakossal. Postája Vág-Vecse, táviró- és vasúti állomása Tornócz. Kath. temploma 1800-ban épült. Kegyura a séllyei m. kir. közalapitvány. E község 1518-ban a turóczi prépostság birtoka volt."[9]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A lakosság főleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozik és foglalkozott a történelem során. A falu két részből áll: a Sorból és a Falu részből. A 'Vághosszúfalu' nevet az egyik hosszú utcájáról kapta, ami régen szinte az egész falut képezte. Testvérfalunak számít a Vág másik oldalán fekvő Vágkirályfa. A két falu lakossága sokszor keveredett, ettől függetlenül mindkét falu lakosságában elterjedtek vicces, gyalázó szólások a szomszédról. Például: 'Királyfárú még a macska se jó!'.

A falu újságja a Rikkancs.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 949, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 895 lakosából 640 magyar és 239 szlovák.

2011-ben 865 lakosából 513 magyar, 335 szlovák, 7 cseh, 2 német, 1 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt a faluban.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vághosszúfalu témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Izsóf, J. (összeáll.) 1993: Vághosszúfalu - Dlhá nad vahom 1113-1993.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Fejérpataky 1892, 260; Kniezsa 1949, 9-10.
  4. Brückner I, 68.
  5. Kniezsa 1949, 9-10.
  6. Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  8. http://194.1.157.25/dlhanadvahom/node/29
  9. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  10. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok