Mocsonok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mocsonok (Močenok)
Mocenok kostol 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Roman Urbánik
Irányítószám 951 31
Körzethívószám 00421 (0) 37
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség 4283 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület46,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mocsonok (Szlovákia)
Mocsonok
Mocsonok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 56″, k. h. 17° 55′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 56″, k. h. 17° 55′ 54″
Mocsonok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsonok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mocsonok (szlovákul Močenok, korábban Sládečkovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 5 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1113-ban a zobori apátság oklevelében Mussenic néven említik először. A 14. század közepéig több birtokosa is volt. 1349-ben Tamás zobori apát az esztergomi érsekségnek engedte át, de 1363-ban mégis Trencsén várkapitányának zálogbirtoka lett. Később részben visszaszerezte a zobori apátság. Miután Hunyadi Mátyás a kolostort lerombolta, 1494-ben a nyitrai püspökség birtoka lett. 1530-ban átélt egy török támadást. A források 35 felégetett és 16 másik elpusztított házról szólnak, a lakosság az erdőkbe menekült. 1543-ban Esztergom elestével Mocsonok is a török hadszíntér szélére került. 1598-ban újra kifosztották és felégették. Mind a török, mind a császári katonaság sanyargatta. A következő évben ez újra megismétlődött. 1606-ban Bocskai felkelése során is sokat szenvedett. 1623-ban II. Ferdinánd császártól vámszedési jogot kapott. 1624-ben mintegy száz család élt a településen. 1631-ben a Cétény vize erősen megáradt, ezért a katonaság Nagykérről áttette szállását máshova, például Berencsre, Köpösdre és Mocsonokra.[2] 1650-ben évi hét vásár tartására kapott jogot. A század végén már oppidumként említik, ami mezővárosi rangot jelentett. 1695-ben 47 ház fizetett adót, míg 21-en szabadon éltek. II. Rákóczi Ferenc két ízben járt a településen: 1704. december 27-én a nagyszombati csatavesztés utáni visszavonulásakor, majd 1705. július 21. és augusztus 2. között itt ütötte fel főhadiszállását.

1715-ben 43, öt évvel később 81 háztartás volt a településen. 1760. május 7-én szörnyű tűzvész tört ki a településen, melyben az egész város elpusztult. 1787-ben az első népszámláláskor 261 házat és 1590 lakost számláltak a városban. Kórházát 1809-ben alapították. Az 1831-ben pusztított kolerajárványnak is sokan estek áldozatul. 1850-ben Mocsonokon 1850 lakos élt.

Vályi András szerint „MOCSONAK. Magyar mező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, a’ kinek épülete által díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához mintegy 2 órányira, Ispotállya is vagyon, határja jó, fája van, szőleje középszerű, malma helyben, el adásra jó módgya van.”[3]

Fényes Elek szerint „Mocsonok, magyar m. v. Nyitra vmegyében, Nyitrától nyugotra 2 mfdnyire: 1821 kath., 7 zsidó lak. A városnak egy nagy részét ez előtt 60 esztendőkkel német bevándorlók szállották meg; de ezek most magyarul mind tudnak, sőt nagy részük egészen elmagyarosodott. – Ékességére szolgál a kath. paroch. templom; főképen pedig a püspöki palota s kert. Határa termékeny, de sok helyett ingoványos; erdeje szép; rétje legelője jó; szőlőhegye tágas, azonban nagyon közönséges bort terem; van vizimalma. F. u. a nyitrai püspök s feje egy uradalomnak.”[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. A kommunista időszakban szlovákiai katolikus papokat átnevelő tábort hoztak itt létre.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 2515 lakosából 2117 szlovák és 254 magyar anyanyelvű.

1890-ben 2812 lakosából 2010 szlovák és 639 magyar anyanyelvű.

1900-ban 3283 lakosából 2612 szlovák és 583 magyar anyanyelvű.

1910-ben 3878-an lakták: 3041 szlovák és 706 magyar.

1921-ben 3988 lakosából 3508 szlovák és 417 magyar.

1930-ban 4564 lakosából 4284 szlovák és 226 magyar.

1991-ben 4179 lakosából 4091 szlovák és 46 magyar volt.

2001-ben 4338 lakosából 4208 szlovák és 64 magyar volt.

2011-ben 4283 lakosából 4063 szlovák, 58 cigány és 48 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kelemen tiszteletére szentelt temploma már 1332-ben állt, oklevél 1414-ben említi. Mai formáját 1765-ben nyerte el.
  • A Szent Kereszt kápolna 1627-ben épült.
  • A Szent Orbán kápolna 1748 és 1750 között épült.
  • A Szent Sír kápolna 1852-ben épült.
  • A kolostor 1897-ben épült.
  • A püspöki kastély 1850-ben készült klasszicista stílusban.
  • Az 1831-es kolerajárvány után fogadalmi oszlopot emeltek.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1813-ban Majer István teológiai doktor, püspök és nagyprépost, egyházi és pedagógiai népszerűsítő író, grafikus.
  • Itt született 1868-ban Santho Miklós magyar festő.
  • Itt hunyt el Révay Antal (1718-1783) teológiai doktor, nyitrai püspök.

Források[szerkesztés]

  • Borzová, G. - Buday, P. - Lašut, M. 2013: Skvosty Močenka. Močenok.
  • Buday Péter 2010: Kaštieľ v Močenku v archívnych prameňoch. Pamiatky a múzeá 59/4, 50-54.
  • Novák Veronika 2007: A csallóközi és mátyusföldi mezővárosok fejlődése a 18. század végéig. Archivum Sala - Levéltári Évkönyv III.
  • Bielich, M. 2007: Záchranný archeologický výskum v obci Močenok. AVANS 2005.
  • Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 39.
  • Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
  • Heill Károly 1870: Mocsonok és Majer-Tillmann Antonia emléke. István Bácsi Naptára.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Jedlicska Pál (szerk.) 1910: Eredeti részletek a gróf Pálffy-család okmánytárához 1401–1653 s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest. 93 No. 175.; Vadas András 2011: Árvizek a kora újkori Magyar Királyságban. In: Micae Mediaevales - Tanulmányok a középkori Magyarországról és Európáról. Budapest.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsonok témájú médiaállományokat.