Tornóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tornóc (Trnovec nad Váhom)
templom
templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Július Rábek
Irányítószám 925 71
Körzethívószám 00421 (0) 31
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség 2652 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület32,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornóc (Szlovákia)
Tornóc
Tornóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 49″, k. h. 17° 55′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 49″, k. h. 17° 55′ 37″
Tornóc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornóc (szlovákul Trnovec nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban, eredetileg a Nyitra vármegyében helyezkedett el.

Fekvése[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyével átellenben, a Vág bal partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Tornócon hosszú ideje nem fészkelnek gólyák és a fészek is megsemmisült. Csupán Felsőjattó részen, a JRD-ben költenek.[2]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A Felsőjattó melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán, 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A falu szélén 7-8. századi település objektumát bolygatták meg, amelyből néhány cseréptöredéket dokumentálhattak.[3] A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.

A települést 1113-ban a zobori apátság oklevelében "Durmuz" néven királyi halászok és favágók településeként említik először. Neve török eredetű lehet (török: turmuz = dinnye). 1211-ben "Turmoc", 1249-ben "Turnuch", 1267-ben "Turmoch", 1307-ben "Tarnulch" alakban említik a korabeli források. A 16. században a Csúzy, Szentpéteri és Paxy, a 1719. században az Apponyi és Hunyadi családok birtoka. 1533-ban a török feldúlta, 1559-ben palánkvárát is lerombolta. Plébániáját 1701-ben alapították. A falu régi temploma a településen kívül állt, helyette 1725-ben építettek a faluban új, barokk római katolikus templomot. 1705. január 25-én Bercsényi Miklós kuruc főgenerális serege táborozott a falu mellett. 1715-ben malma és 10 háztartása, 1720-ban 20 háztartása volt. 1787-ben 125 házában 908 lakos élt. 1828-ban 177 háza és 1236 lakosa volt.

Határában a 19. század második felében 15 vízimalom működött. A Zay család faüzemében épületfát és félkész termékeket állítottak elő a zayugróci uradalom számára.

Vályi András szerint: "TORNÓCZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai B. Hunyady, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Selyéhez 1/2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Szelőczéé, pusztája is van."[4]

Fényes Elek szerint "Tornocz, magyar falu, Nyitra vmegyében, Séllyéhez 3/4 órányira a Vágh bal partján: 1103 kath., 5 ref., 55 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határa róna s boron kivül mindennel bővelkedik. Nézésre méltó itt a gr. Hunyadynak nemesitett birkacsapatja. F. u. gr. Hunyady. Ut. p. Érsekujvár."[5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tornócz, nagy magyar község a Vág balpartján, 2297 lakossal, kik közül 1996 magyar, 250 tót; vallásra nézve általában r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma a XVII. század elején épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Hunyady Imre. Itt van a vágbalparti vágszabályozási és ármentesítő társulat székhelye. A XII. századból származó feljegyzések szerint e községnek akkoriban „Durmus” volt a neve. A XIII. század vége felé, a mikor a falu a királyi halászok birtoka volt, már az akkori írásmód szerint „Turnoch”-nak irták."[6]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1938 őszén Kassán, Ungváron és Tornócon antifasiszta tüntetés zajlott, melyben kiálltak Csehszlovákia mellett.[7] 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Ma a községhez tartozik Felsőjattó, melyet 1245-ben említenek a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként. 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 2136 lakosából 1727 magyar és 271 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 2297 lakosából 1996 magyar és 250 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 2484 lakosából 2099 magyar és 370 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 2458 lakosából 2236 magyar és 199 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 2850 lakosából 1830 magyar és 960 csehszlovák.

1930-ban 3220 lakosából 1317 magyar és 1795 csehszlovák.

1941-ben 2854 lakosából 2037 magyar és 795 szlovák.

1991-ben 2453 lakosából 756 magyar és 1657 szlovák.

2001-ben 2541 lakosából 1900 szlovák és 607 magyar.

2011-ben 2652 lakosából 2018 szlovák, 469 magyar, 16 cseh, 11 cigány, 2-2 orosz és egyéb és 134 ismeretlen nemzetiségű.[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.
  • Református temploma a türelmi rendelet után 1786-ban épült, tornyát 1819-ben építették hozzá.
  • Barokk-klasszicista haranglába a 18. század második felében épült.
  • Felsőjattó Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
  • A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.

Neves személyek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Bielich, M. 2007: Včasnoslovanské nálezy z Trnovca nad Váhom. AVANS 2005, 54, obr. 18.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  7. Országos Levéltár Külügyminisztériumi iratanyag, politikai 1938-7/7-4265-(7029); Ádám Magda 1968: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Budapest, 201.
  8. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok
  9. familysearch.org Szalay Gábor halála bejegyzése
  10. familysearch.org Szalay Gáborné Rishkovics Erzsébet halála bejegyzése
  11. emlekhelyek.csemadok.sk

Források[szerkesztés]

  • Arch. Ért 1879, 364, 408.
  • Gál, M. - Novák, V. (összeáll.) 1993: Trnovec nad Váhom - Tornóc. Tornóc.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornóc témájú médiaállományokat.