Csergeő Flóris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csergeő Flóris
Született 1823. február 18.
Nemespann
Elhunyt 1879. március 21. (56 évesen)
Ürmény
Foglalkozása pap,
nyelvész,
költő
SablonWikidataSegítség

Csergeő Flóris (Nemespann, 1823. február 18.[1]Ürmény, 1879. március 21.[2]) katolikus pap, nyelvész, költő.

Élete[szerkesztés]

1840-1841-ben a nyitrai piaristáknál tanult.[3] 1844-1847 között a Bécsi Egyetemen teológiát,[4] Nagyszombatban filozófiát tanult, majd 1847. július 20-án pappá szentelték. Segédlelkész volt Egyházkarcsán, Ürményben és Nagylévárdon, azután 1852-től Tornócon volt plébános, később 1864-től plébános,[5] majd 1873-tól esperes és tanfelügyelő Ürményben.[6] 1873-ban Vágpattára,[7] 1874-ben pedig Köpösdre kerestek kántortanítót.[8] 1877-ben 5 forintot adakozott.[9] 1878-ban tanítót kerestek Salgóra.[10]

Nyelvtani cikkeket, birálatokat és költeményeket írt hírlapokba és folyóiratokba. 1860-ban az Akadémia épületére gyűjtött pénzösszeget.[11] Tornóci lelkész korában (1863) a Magyar Sion előfizetője volt.[12]

Művei[szerkesztés]

  • Örömvirág, melyet Palugyay Imre úrnak, nyitrai püspöknek, arany miséje alkalmával… kötött. Pozsony, 1854.
  • Szent Flórián vértanú. Katholikus Néplap 8/18, 155 (1855. május 2.)
  • Fehér köpenyben. Családi Lapok 1857 6/4, 53 (január 22.)
  • Egy vándor fohászai. Családi Lapok 1857 6/17, 230-231. (április 23.)
  • Verskoszorú, melyet nagy-kéri Scitovszky Ker. János úrnak 1859. nov. 6. tartott aranymiséje alkalmával… fűzött. Pest, 1859.
  • Verskoszorú, melyet az ürményi alesperesi kerület nevében hódoló tisztelet jeleül fűzött Csergeő Floris, tornoczi plébános. In: Zalka János 1859: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán. Pest, 55-56.
  • Alkalmi költeményt adott még ki Vörösmarty Mihály emlékére.
  • Vágmellék leírása.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserge (Nemespanni anyakönyv 1804-1848, 57. oldal); 1886 Magyarország római katholikus papság irodalmi munkássága a XI. századtól egész 1885-ig bezárólag. Magyar Sion 17, 100.
  2. Circulares litterae dioecesanae anno 1879. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae. VII/ 47 No. 1672; 1879 Ellenőr 11/149 (március 23.); 1879 Pesti Hírlap 1/82, 5 (március 24.); 1879 Katholikus Hetilap 35/13, 102 (március 27.); 1879 Havi Közlöny 2/12, 755 (december); Vasárnapi Ujság 26/13, 213.
  3. ŠA Nitra, Piaristi v Nitre, zápisné matriky.
  4. Szögi László 1994: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I. 1790-1850. Budapest/ Szeged, 139 No. 3950; Fazekas István 2003: A bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói 1623-1918 (1951). 375 No. 2818.
  5. Circulares 1850-1864, Joannes bapt. Scitovszky de Nagykér, Archi-episcopus Strigoniensis, Regni Hungariae Primas. 1864/ No. 3643; Membra Coronae Aureae Immaculati Cordis B. M. V. intra ambitum Archi-dioecesis Strigoniensis pro anno domini 1865. Coronae in adioecesi Strigoniensi existentes. 14 No. 12; 1864 Magyar Sion 2, 640.
  6. Circulares litterae dioecesanae anno 1873 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Cardinale Simor. X/58.
  7. Circulares litterae dioecesanae anno 1873 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Cardinale Simor. XXVII/118 No. 4752.
  8. Circulares litterae dioecesanae anno 1874 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Cardinale Simor. V/37 No. 1515.
  9. Circulares litterae dioecesanae anno 1877 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae. XXI/144.
  10. Circulares litterae dioecesanae anno 1878 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae. XVII/94 No. 3814.
  11. Nefelejts 1/45, 539 (1860. február 5.); Vasárnapi Ujság 1860, 94.
  12. Magyar Sion 1/12, 945.
  13. Majer István 1873: Az esztergomi érseki-főmegye papságának közműveltségre ható irodalmi működése a legújabb korban. Horák Egyed Nyomda, Esztergom, 4.

Források[szerkesztés]